Pénzügy

Viharkárok: mire fizet a biztosító?

Több mint 6000 darab viharral kapcsolatos kárbejelentés a hónap közepéig.

Az utóbbi napokban egyre több helyen hirtelen lehulló több helyen 100 millimétert is meghaladó nagymennyiségű csapadék villámárvizeket okozott. Bár még alig hagytuk el a hónap idusát, az Allianz Hungáriához, a lakossági vagyonbiztosítások terhére bejelentett viharokkal kapcsolatos káresetek darabszáma ebben a hónapban már most meghaladta az 6000 darabot, ami a duplája az előző két év szeptemberi átlagának. Szerencsére azonban az időjárás javulni látszik, aminek köszönhetően a villámárvizek veszélye is megszűnt.

Mire fizet a biztosító?

Magyarországon a meteorológiai események okozzák a lakásokban keletkező károknak a 40 százalékát. Az elmúlt években a lakáskárokra kifizetett összeg 34 százaléka kapcsolódott a meteorológiai károkhoz. Átlagosan 50 ezer forintot fizetett ki a biztosító egy-egy ilyen káresemény után, ám minden esztendőben előfordult milliós összegű megtérített kár is. A viharkárok nagy részét a biztosítók általában szemle nélkül, telefonos bejelentés alapján intézik. A szemleköteles károk esetében a kárszakértők a bejelentéstől számított 24 órán belül felveszik a kapcsolatot az ügyféllel. A szakértők a helyszíni szemle során speciális, érintőképernyős, hordozható számítógépre rögzítik az adatokat, számításokat, így a biztosító már a helyszínről el tudja indítani a kárrendezést, vagyis a banki átutalást. A szemlét követően így az ügyfelek a banki átutalási időnek megfelelő átlagosan 4 nap alatt hozzájuthatnak a kártérítéshez.

 Az elmúlt napokban a beázások okozták a legtöbb kárt, ezek tették ki a viharokkal kapcsolatos kárbejelentések több mint 60 százalékát. Idén szeptemberben kiemelkedő volt még a hó eleji villámcsapás károk mennyisége, és kiugróan magas a felhőszakadás károk volumenének emelkedése is, ami az előző két év szeptemberi átlagának több mint tízszeresére ugrott.

Általánosságban elmondható, hogy a viharokkal gyakran jár együtt villámcsapás és jégeső, de emellett jelentős károkat okoz a szélvihar a felhőszakadás is. Az idei évben a kárbejelentések első sorban az épületek tetőszerkezetében keletkezett károkról, szél által lefújt tetőcserepekről és a tetőkre rádőlt nagyobb faágakról szóltak. Az erős szél (még egy karbantartott épület esetében is) megbonthatja, rongálhatja a tetőszerkezetet, a kéményeket, fákat dönthet az épületekre.

A jégeső (különösen az utóbbi időben többször előforduló nagyobb méretű jégszemek) károsítja az épületetek tetőfedését, a redőnyöket, betörheti az ablakot, és a homlokzatokon is kárt okozhat. A lezúduló csapadék leáztatja az épületet, a burkolatokat, berendezést, elöntheti a pincét. A villámcsapás tüzet is okozhat, és nagyon gyakran a villám okozta túlfeszültség az elektronikus berendezési tárgyainkat teheti tönkre. A vihar okozta károk miatt akár életveszélyessé, lakhatatlanná is válhat az épület.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik