Úgy érzi, hogy rengeteget dolgozik? Akkor úgy tűnik, ön kilóg a sorból. A statisztika szerint ugyanis a teljes munkaidőben dolgozó nők szokásos rendszeres átlagos heti óraszáma 40,2, a férfiaké pedig 41,1 volt tavaly Magyarországon.
EU-s összehasonlításban ez azt jelenti, hogy nem hajtottuk magunkat nagyon túl. Hiszen a 28-ak átlagánál a magyar nők szokásos heti munkaideje mindössze 0,2 órával volt hosszabb. A férfiaké pedig kevesebb is volt mint az uniós átlag, 1,4 órával. S ez utóbbi volt a legalacsonyabb érték – derül ki többek között a KSH nemrégiben publikált munkaidő-felméréséből.
Önkizsákmányolás
A kutatás azt is megállapítja, hogy a tagországok közötti különbségek leginkább az önfoglalkoztatottak arányaitól függnek. Ahol ugyanis ez viszonylag magas (pl.: Görögországban), ott a heti munkaidő meghaladja az uniós átlagot.
A legkevesebbet (39,5 órát) a dán férfiak dolgozták 2013-ban, a legtöbbet pedig a görögök (45,6 órát). A nőknél az íreknél volt a legrövidebb az átlagos szokásos heti munkaidő (37,5 óra), a legtöbbet pedig az osztrák és a görög hölgyeknek kellett rendszeresen a munkahelyükön tölteni (41,8 óra).
Érdekes még, hogy az uniós átlaghoz képest nálunk viszonylag hosszabb a szokásos részmunkaidő. Mert míg 2013-ban átlagosan ez 19,0 órát jelentett a férfiaknál, és 20,2 órát a nőknél, addig nálunk egyformán 23,3 órát.
Ennyit dolgoztunk ténylegesen
A ténylegesen ledolgozott órák száma lehet több, de kevesebb is, mint a rendszeresen teljesítendő óráké, pl. szabadság, betegség vagy túlóra miatt. Ezt is figyelembe véve főmunkaidőben a férfiak az unióban átlagosan 41,6 órát dolgoztak teljes munkaidősként, ami mindössze 0,3 órával kevesebb a szokásos (rendszeres) heti munkaidő-átlagnál.
A magyar férfiak tényleges teljesítése kereken 40 óra volt, ami a legalacsonyabb értéket jelentette (Franciaországgal és Finnországgal karöltve). A nők pedig uniós átlagban 38,9 órát dolgoztak le ténylegesen, az egyébkénti átlagos 40,3 órából. A magyar nők az átlagnál alig kevesebbet, 38,6 órát teljesítettek ténylegesen.
Egyre kevesebbet túlórázunk
A túlórázók aránya egyébként a kimutatás szerint Magyarországon az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent. 2013-ban már csak a férfiak 1,2, és a nők 0,9 százaléka túlórázott. Többségüknek (54 százalékuknak) ez heti 6–10 óra túlmunkát jelentett. Az viszont felháborító, hogy a túlórák 27 százalékáért nem is fizettek a munkáltatók. A statisztikusok megjegyzik, különösen jellemző az ilyen fajta „elvárt” többletmunka pl.: a kereskedelemben.
A műszakok vizsgálatánál az tűnt ki, hogy az utóbbi 3 évben annyival nőtt a kétműszakban dolgozók aránya, amennyivel csökkent a rendhagyó. illetve változó műszakrendben foglalkoztatottaké. Ezt a válsággal magyarázták.
Hétvége
Úgy tűnik viszont, hogy a családra egyre kevesebb idő marad. Az elmúlt években ugyanis minden hétvégi foglalkoztatási mutató emelkedett. Ezen belül leginkább az alkalmi szombati foglalkoztatás ugrott meg: már a dolgozók 29,4 százaléka kénytelen alkalmanként beáldozni a hét hatodik napját a munka oltárán. 10,3 százalék pedig rendszeresen kénytelen szombaton is melózni.
Vasárnap kicsit jobb a helyzet, de így is már a munkavállalók 7,5 százaléka rendszeresen dolgozik ezen a pihenőnapon, 18,1 százalék pedig alkalomszerűen. A férfiakat egyébként jóval nagyobb arányban osztják be hétvégére, mint a nőket. És ön, dolgozik a hétvégén?
