Meglepő módon a Kúria ma elutasította az OTP felülvizsgálati kérelmét, és megváltoztatta a Kásler-perben az elsőfokú bíróság ítéletét. A legfőbb bírói szerv kimondta, hogy Káslerék devizahitel-szerződésében az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek.
Az OTP-nek fizetnie kell
A Kúria érvelése szerint ugyan az ügyfél számára egyértelmű a vételi és eladási árfolyam különbsége, ám e tekintetben ez nem számít. A Kúria szerint az MNB hivatalos árfolyamát kell figyelembe venni mind a folyósítás, mind a törlesztés során.
Az OTP-nek meg kell fizetnie a felperes számára a felülvizsgálati eljárás költségét, ami 63 500 forint.
Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége 2008-ban vett fel devizaalapú lakáshitelt. A devizahitel-szerződésében szerepelt, hogy a kölcsönt svájci frankban, a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni.
Fókuszban az árfolyamrés
A Kásler házaspár azért indított pert, mert álláspontja szerint utóbbi kikötés tisztességtelen. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla 2012 áprilisában helybenhagyta és jogerőre emelte azt az elsőfokú ítéletet, amely szerint a kifogásolt rendelkezés tisztességtelen és visszaható hatállyal előírta, hogy az aktuális törlesztőrészleteket vételi árfolyamon kell kiszámítani.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
A banknak a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati indítványa nyomán került a Kúriára az ügy. A legfelsőbb hazai bírói fórum azonban tavaly januárban felfüggesztette az eljárást és az Európai Unió Bíróságához fordult, amely idén áprilisban kimondta: a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével.
Tisztességes vagy sem?
A Kúria az OTP felülvizsgálati kérelmét tárgyalta kedden. A bank jogászának érvelése szerint Káslerék devizahitel-szerződésével kapcsolatban egy lényeges elem, hogy az OTP-s devizahitel egy korábbi, másik banknál kötött devizahitel teljes összegű kiváltására jött létre. Emiatt nehéz elképzelni, hogy a hitelfelvevők ne lettek volna tisztában a konstrukcióval. A bank képviselője szerint ez egy tisztességes szerződés volt.
Kásler Árpád a tárgyaláson bejelentette: visszavonja ügyvédjének jogát az ő jogi képviseletére (ennek pontos oka nem derült ki), és innentől saját magát szeretné képviselni. Álláspontja szerint a “kereskedelmi árrés” jogszerűségének megértéséhez először a kölcsönszerződés mibenlétét kell megérteni. Részigazságokat és tévedéseket is tartalmazó fejtegetése végén arra kérte a Kúriát, hogy “tegye jóvá sorozatos mulasztását”, és állapítsa meg saját illetékességének hiányát, és “tegye át az ügyet az ügyészségre”.
Kásler szerint most vizsgázik a magyar igazságszolgáltatás, ugyanis emberek tízezreit fosztották ki a devizahitelekkel. Az érintettek kénytelenek rejtőzködő életmódot folytatni, ahogy – állítása szerint – Káslernek sincs gépkocsi a nevén, más nevére kellett házat vennie. Véleményét a közönség részéről nagy taps fogadta.
OTP: a Kúria keddi döntésének nincs érdemi hatása a devizaalapú hitelszerződésekre
A bank elfogadja a Kúria keddi döntését a Kásler kontra OTP perben. A döntéssel szerintük ugyanakkor egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a deviza alapú hitelszerződésekre – közölte a pénzintézet az MTI-vel.
A Kúria keddi felülvizsgálati döntése szerint érvénytelen a konkrét devizahitel-szerződésnek az a két pontja, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik; ahelyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkori hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad.
Az OTP közleményében kifejti: a Kúria döntése alapján a feleknek visszamenőlegesen el kell számolniuk, amely összegszerűségét tekintve kevesebb mint egy százaléka a teljes hitelösszegnek, amit sem az adós, sem a Kúria nem vitatott. A bank a jogszabályoknak megfelelően már korábban, a másodfokú jogerős döntés nyomán csökkentette azt a jogszerű követelését, amelynek – a hitel visszafizetését nem teljesítő ügyfelével szemben – kénytelen végrehajtás útján érvényt szerezni.
Magyarországon nincs precedensjog, tehát a különböző perekben hozott ítéletek nem vonatkoznak minden további ítéletre, különösen nem minden szerződésre – emelte ki még az OTP, hozzátéve, hogy ahogyan az Európai Unió Bírósága is kimondta, minden egyes esetben külön vizsgálni kell az egyedi szerződés megkötésének körülményeit, mint a tisztességtelenség megítélésének egyik feltételét.
