Szerkesztőségünknél panaszkodott néhány olvasónk, hogy mióta bevezették a 4 órás átutalást, azóta reggel helyett gyakran csak este kapják meg a fizetésüket. Úgy, hogy kollegáik számláján már délelőtt ott van a szokásos összeg. A munkáltatójuk egyébként azt mondta, hogy „időben” utalt nekik, de ezt persze nem tudták leellenőrizni.
Vajon a munkáltató lehetett a ludas, vagy előfordulhat, hogy négyórás szabály ide vagy oda, mégis ül a bank a pénzünkön? Mivel olvasóink nem akarták, hogy megkeressük a cégüket, úgy döntöttünk, megkérdezzük a pénzintézeteket és a Giro központot, mennyire teljesül az átutalásoknál a tavaly július óta bevezetett szabály.
A legszerencsésebb időpont
Az MKB-tól például azt válaszolták, szinte minden megbízásnál érvényesül az előírt 4 órás szabály. A bankok nem várnak ki a megbízások továbbításával a GIRO elszámolóközpontba, így gyakorlatilag az átutalások többsége – a megszabott 4 óra helyett – két órán belül megérkezik a címzetthez. A legszerencsésebb időpontban benyújtott tranzakciók pedig akár 20-30 perc alatt is eljuthatnak egyik bankszámláról a másikra.
Kiderült, a legszerencsésebb időpont az, amikor az ügyfél közvetlenül az elszámolási ciklusok befogadási határideje előtt küldi meg a tételeit. Ilyen például az első ciklusnál a reggel nyolc óra környéke, amikor a tételek szinte azonnal eljutnak az elszámolóközpontba, ahol feldolgozzák és elszámolják őket. A kedvezményezett bankja pedig haladéktalanul jóváírja a jogosult bankszámláján az összeget. A bankok egyébként öt szakaszban, kétóránként indítják az utalásokat.
Az MKB szerint csak valamilyen váratlan technikai hiba esetén fordulhat elő, hogy nem teljesülnek a tételek. Tudomásuk szerint az idén egy ezreléknél is kevesebb volt az ilyen eset összbanki szinten, amit egyébként az MNB is megerősített.
A Citibanktól is úgy reagáltak, hogy teljesítik a 4 órás szabályt, és csak néha, egyedi esetben fordulhat elő csúszás, technikai okokból.
Az Unicredit tapasztalatai szerint a napközbeni elszámolási rendszer mind a Giro oldalán, mind banki oldalon megbízhatóan működik, így az elektronikusan benyújtott átutalások az előírásoknak megfelelően legfeljebb 4 órán belül megérkeznek a kedvezményezettekhez.
Nem a terhelés és jóváírás közötti időtartamot jelenti
Az OTP válaszában összefoglalta a 4 órás utalás lényegét, majd leszögezte: a szabály nem az átutalásban részt vevő két ügyfél számláján történő terhelés – jóváírás közötti időtartamot jelenti. Amin kicsit meglepődtünk. Mert bár az MNB-rendelet úgy fogalmaz, hogy az utalásnak a kedvezményezett bankjához kell beérni 4 órán belül, de azt is előírja, hogy a továbbított összeg haladéktalanul rendelkezésére kell hogy álljon a kedvezményezett számláján.
A Giro Zrt. válaszából aztán kiderült, a „haladéktalanul” miért nem jelent „azonnalit”: mert a „haladéktalan” jóváírásnak is lehet időigénye.
Az OTP azt is közölte, átutalási gyakorlatuk megfelel az előírásnak, és ezt az MNB tavalyi vizsgálata is megerősítette.
Nincs információjuk
A Budapest Bank érdekes momentumra hívta fel a figyelmünket. Azt írták, hogy az indító bank a megbízások teljesülését csak a Giro elszámolásig tudja követni. Így arról nincs információja, hogy a fogadó oldalon mikor írják jóvá az összeget. Azt azonban ők is hozzátették: a fogadó bank köteles haladéktalanul jóváírni a beérkező pénzeket a célszámlákon. De mint láttuk, a haladéktalanul nem feltétlenül jelent azonnalit.
A TakarékBanknál is hasonlóan nyilatkoztak: nincs információjuk arról, hogy az ügyfél mikor indított el egy tételt feléjük. És fordítva is igaz ez: a partnerbanktól sincs visszajelzésük arról, hogy mikor írják jóvá a kedvezményezett számláján a TakarékBanknál kezdeményezett tranzakciókat.
Azt tudják csak, hogy a beérkezett tételeket feldolgozás után azonnal indítják a Giro felé. És az onnan kapott tételeket feldolgozás után azonnal jóváírják. (Ők tehát nem a haladéktalanul szót használták, de ennek valószínűleg nincs jelentősége.) Mint fogalmaztak: nincs várakoztatás az ügymenetben.
Eseti ügyfél-tájékoztatásokból tudják, hogy a négy órán belüli szabály megfelelően működik.
A Gironak sincs teljes információja
Mint kiderült, a Giro Zrt.-nek sincs az egész folyamatra rálátása. Csupán azt tudják, mikor érkezik meg a jóváírás a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójának MNB-nél vezetett számlája. A 4 órás szabály teljesüléséről azonban nekik sincs információjuk. Ezzel kapcsolatban azt tanácsolták, forduljunk az MNB Pénzügyi Infrastruktúrák Igazgatóságához. Megtettük.
A Giróhoz beérkező visszajelzések alapján egyébként ők is úgy látják, hogy az ügyfelek közötti átutalások jellemzően négy óránál lényegesen rövidebb idő alatt teljesülnek, és nincs vagy csak minimális lehet azoknak a tranzakcióknak a száma, amelyek 4 óránál több időt vesznek igénybe.
Ritkán, de előfordulhat elcsúszás
De mivel a fizetési lánc igen összetett, elismerték, lehetnek hibák. Ezek szerencsétlen egybeesése pedig könnyen vezethet oda, hogy végül nem teljesül a négyórás szabály. De ez hosszabb időszakot tekintve csak a megbízások töredékét érintheti – tették hozzá.
Az is elképzelhető, hogy egy bank nem képes meghatározott időszakban (az első négy ciklusban 20 percen belül, az utolsó ciklusban egy órán belül) biztosítani átutalásainak teljes fedezetét, és ezért a megbízásokat csak a következő elszámolási időszakban tudja teljesíteni, vagy visszautasításra kerülnek az utolsó ciklusban. Az ilyen pillanatnyi fedezethiány azonban semmilyen szempontból nem tekinthető fizetésképtelenségnek. Csupán arról van szó, hogy a napon belüli kifizetések és bevételek időbeni összehangolása nem mindig lehetséges. Viszont ez az aszinkronitás késedelmet okozhat. Megjegyezték azonban: a gyakorlatban eddig ilyen hiba csak minimális számban fordult elő.
Az MNB nem tud rendszeres csúszásokról
A Magyar Nemzeti Banktól azt tudtuk meg, hogy a 2012. július 2-i bevezetés után, és azóta is rendszeresen ellenőrzik a napközbeni átutalással kapcsolatos jogszabályi előírások betartását. Azt állapították meg, hogy az ellenőrzött hitelintézetek eljárásaikat alapvetően jogszabálykövető módon alakították ki. Egy-két eseti kivételtől eltekintve nem volt probléma a 4 órás szabály betartásával.
De emellett a hitelintézeteknél előfordultak eseti műszaki problémák, amelyek miatt tételek 4 órán túli csúszást szenvedtek. Az MNB is megerősítette: a műszaki problémákból adódó késések mindössze az összes átutalás 0,1 százalékát érintették. Arra számítanak egyébként, hogy ez a szám tovább fog csökkenni.
A szerkesztőségünknél panaszolt rendszeres csúszásokról tehát nincs tudomása az MNB-nek. Vagyis ez alapján azt lehet mondani, ha késik a fizetés, nagy valószínűséggel arról lehet szó, hogy nem utalt időben a munkáltató.
Hol lehet panaszt tenni, ha mégis csúszás van?
Korábban a PSZÁF-hoz lehetett benyújtani az ilyen jellegű panaszokat, 2013. október 1. után pedig már az MNB-hez. Kiderült azonban, hogy eddig nem érkezett ilyen tartalmú bejelentés.
Az MNB tanácsa: ha egy magánszemély azt tapasztalja, hogy az átutalása nem érkezik meg időben, először a bankjától kérjen felvilágosítást. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy az MNB Fogyasztóvédelmi Igazgatóságához forduljon panaszával.
