A jövő évi minimálbérről, bérminimumról, az elvárt bérekről és a kompenzálás rendszeréről a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NFTT) ülésén kiderült: 2012. a nettó keresetek csökkenésének, de legjobb esetben is befagyasztásának éve lesz. Legalábbis a kormányjavaslatok alapján ez látszik – áll a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szövetségi Tanács FN24-nek eljuttatott állásfoglalásában.
Előre látható, hogy jelentős mértékű reálkereset-veszteséggel kell számolniuk a munkavállalóknak – hívta fel a figyelmet a szakszervezeti szövetség. Jövőre az MSZOSZ szerint a válság és a követhetetlen, kapkodó gazdaságpolitika ellenére is növekedni fog a munka termelékenysége, mintegy 1,5 százalékkal. Ám a munkavállalók döntő többségét érinti az adóváltozások miatt várható nettókereset-csökkenés – írják a közleményben.
Színlelt részmunkaidőtől és elbocsátásoktól tartanak
Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa hangsúlyozza: az, hogy senki nem járhat rosszabbul, azt jelenti, hogy nem csökkenhet a munkavállalók keresete, sem a béren kívüli juttatásaik nettó értéke. Az elvonásokat kompenzáló bérnövekedésnek havonta és személyre számítva kell teljesülnie – vélik az érdekvédők. A munkavállalók és a közvélemény számára is világossá tennék: a 93 ezres minimálbér, a 108 ezer forintos bérminimum és a havi 216 805 forintig elvárt bér jelentős bérköltségemelést jelent a gazdaságnak, de semmilyen emelkedést nem jelent a bérből élőknek.
A keletkező veszteségeket teljes mértékben a költségvetésből kellene kompenzálni az MSZOSZ szerint. Ezzel szemben a kormány tervei alapján a kompenzáció forrásainak jelentős részét a munkáltatók fizetik. A szakszervezet közölte: a rendelettervezet zavaros, jelenlegi állapotában nem végrehajtható. Ez pedig azt vetíti előre, hogy az amúgy is alacsony jövedelmezőségű ágazatokban nem lesz teljes körű kompenzáció, újra megjelennek a színlelt részmunkaidők és elbocsátásokra is sor fog kerülni.
Az MSZOSZ tagszervezetei mindennek ellenére arra készülnek, hogy a bértárgyalásokon elérjék a nettó keresetek növelését.
A Munka törvénykönyve is csökkenti a jövedelmeket
Az MSZOSZ szerint a kedden elfogadott törvény nem teremt rugalmasabb, a foglalkoztatás növelését szolgáló munkaerőpiacot, viszont lehetőséget ad a munkavállalói jövedelmek csökkentésére, a munkáltatói önkény erősödésére.
A Munka törvénykönyve (Mt.) semmibe veszi a munkavállalókat, megnehezíti egyéni és kollektív érdekvédelmüket, ezért a munkavállalók és szakszervezeteik számára elfogadhatatlan – közölte a szövetség. Különösen felháborítónak tartják és elutasítják Orbán Viktor miniszterelnök záróvitában elhangzott beszédét is. „Meggyőződésünk, hogy a ’munkások’ felnőtt emberek, el tudják dönteni, hogy érdekeik védelmét azokra a szakszervezetekre bízzák-e, akik a munkahelyeken kollektív szerződésekben garantált, kiszámítható munkafeltételeket biztosítanak számukra, amelyektől segítséget kapnak jogaik védelmében, támogatást nehéz élethelyzetükben” – reagáltak a kormányfő megjegyzéseire.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ősz elején kezdeményezett tárgyalásokat az új Mt.-ről két szakszervezeti konföderációval, és három munkaadói szervezettel. Az MSZOSZ később kapott meghívást a tárgyalásokra. A szakszervezeti figyelemfelkeltő és nyomásgyakorló akciók, a nemzetközi szakmai szervezetek állásfoglalásai mellett e tárgyalások is hozzájárultak ahhoz, hogy lényegi pontokon változott a törvénytervezet a parlamenti beterjesztésig.
December 2-án csak a túlmunka és a munkahelyi szakszervezeti működés néhány részkérdésében született megállapodás, amelyet az MSZOSZ fontos eredménynek tart. „Határozottan visszautasítjuk azt a kormányzati állítást, hogy az MSZOSZ a beterjesztett új Munka törvénykönyve egészét a részmegállapodás aláírásával támogatta” – írják az FN24-nek eljuttatott közleményükben.
