Pénzügy
munka-torvenykonyve(1024x768).png (munka törvénykönyve)

Megszavazták a Munka törvénykönyvét

D.I.
D.I.

2011. 12. 13. 16:36

Elfogadta az Országgyűlés az új Munka törvénykönyvét. 2012. július 1-jén lép hatályba. Orbán szerint nem a kormány szándékát tükrözi.

Korábban a témában:

A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi – 1992-ben hozott – törvényt felváltó jogszabályt, amelyre az ellenzéki frakciók nemet mondtak.

Maradt a védett kor és a szabadság

A túlóra csak akkor “fizethető ki” pénz helyett szabadsággal, ha erről a munkaadó és a munkavállaló megállapodást kötött. A délutáni műszakpótlék este 6 és 10 óra között jár a dolgozóknak, az éjszakai is megmaradt – mondta el az FN24-nek Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke, aki részt vett a zárószavazáson. Az alapszabadság 20 nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, továbbá gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt – írja a távirati iroda. A védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. Nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat alatt sem.

Kompromisszumos törvénykönyv született
Zs. Szőke Zoltán elmondta: ez a törvénykönyv keretszabályokat tartalmaz, a valódi szabályozás majd a munkaszerződésekben, illetve a keretszerződésekben szerepel majd. A jogalkotók több helyen – például a szakszervezeti jogok esetében – figyelembe vették a munkavállalói érdekképviseletek kompromisszumos javaslatait, illetve a munkaadók ötelteinek egy részét is.

A szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így.

Új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. Így a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki “munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít”, a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

Sávos lehet a minimálbér

Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is. Az ÁFEOSZ elnöke szerint erre a jelenlegi gazdasági helyzetben szükség lehet, hiszen a nagyon magas minimálbér az ország egyes területein, ileltve egyes ágazatokban akadálya lehet a foglalkoztatásnak. A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni – áll a törvényben.

Felhatalmazást kap a kormány arra is, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben határozza meg.

Zs. Szőke Zoltán hozzátette: a zárószavazás előtt 10-15 hozzászólást hallgathattak meg az ellenzék soraiból, amelyre a miniszterelnök és a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára, Czomba Sándor is válaszolt.

Orbán: a jogszabály nem teljesen a kormány szándékát tükrözi

Az új Mt. nem százszázalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet – mondta a miniszterelnök a Munka törvénykönyvéről szóló javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben.

A kormányfő kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen kellett volna szabályozni az adott kérdést, de mégis elfogadott érdekképviseleti álláspontokat, és “valódi kompromisszumokat kötött”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak.

A kormányfő szerint azonban az új munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.