Pénzügy

Egyenlők és egyenlőbbek lesznek a munkások?

Durbák Ildikó
Durbák Ildikó

2011. 11. 02. 14:28

Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve - úgy tűnik - nem véletlenül került ki az Alkotmányból. A tervezett munka törvénykönyvében ugyanis sokféle kritérium alapján határozzák meg, mi is az egyenlő munka.

Korábban a témában:

A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani – áll a munka törvénykönyv (Mt.) Országgyűlés elé benyújtott tervezetének a 12. paragrafusban. Ez a jelenleg hatályos törvénykönyvben is szerepelt.

A most hatályos Mt. szerint a munka egyenlő értékének megállapításánál a munka minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szakképzettséget, a fizikai vagy szellemi erőfeszítést, a tapasztalatot, illetve a felelősséget kell figyelembe venni, és ezek alapján lehet differenciálni a bérek között. A jövőben azonban a fent említetteken túl a „munkaerő-piaci viszonyok” alapján is különbséget lehet majd tenni az ugyanolyan munkát végző dolgozók keresete között. A tervezet indoklása különbséget tesz „egyenlő, illetve egyenlő értékűnek minősített” munka között – ezekért jár az egyenlő bér. (Mint arról az FN24 már korábban írt: a minimálbér is többféle lehet majd az új Mt. szerint, és differenciálásnál felsorolt szempontok kísértetiesen hasonlítanak a munka értékét meghatározó pontokra.)

A hatályos Mt. megoldásához képest a tervezet alapvető eltérése az, hogy ez „nem célozza az egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó európai uniós jogi aktusok átvételét”. Ezt az esélyegyenlőségről szóló külön törvény meglétével magyarázzák, amelyet az Mt. „háttérjogszabályaként” aposztrofálnak.

A bérek megállapításába ugyanis az Európai Unió nem szólhat bele, ez tagállami hatáskörbe tartozik – áll az EU működéséről szóló szerződésben. Az EU szociálpolitikai tárgyú jogalkotási hatásköre nem terjed ki a munka díjazására, a szociális kérdésekben való együttműködés szabályai nem alkalmazhatók a bérekre, így a minimálbér meghatározására sem, illetve ennek meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Az Alkotmány előkészítette?

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az európai közösségi jog is említi az egyenlő bánásmódot, illetve az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A 2012. január 1-jén hatályba lépő új magyar Alkotmányból azonban kimaradt ez a rész.

Az ugyan szerepel az új Alkotmány szövegében, hogy minden embernek ugyanannyi joga van – többek között a munkához és a szabad foglalkozásválasztáshoz – is, illetve a férfiak és nők egyenlősége is külön passzust kapott, ám az, hogy az egyenlő munkáért mindenkinek egyenlő bér járjon, nem marad meg jövőre. Nem tartalmazza a most hatályos Alkotmány azon rendelkezését sem, miszerint minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének, és amely méltányos, azaz elegendő önmaga és családja tisztes megélhetéséhez.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.