Pénzügy

Minden munkásért kiállnak

Megalakult a Magyar Szolidaritás Mozgalom – jelentették be az Akcióegység vezetõi csütörtökön. A terveik szerint ez egy alulról szervezõdõ mozgalom lesz, amely sokkal gyorsabban tud majd reagálni, mint például a szakszervezetek. Októberre hatalmas demonstrációkat ígérnek.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom kedden alakult meg hivatalosan. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) elnöke, a mozgalom ügyvivõje közölte: a szervezet szigorúan pártoktól mentes lesz, és semmiképpen nem szeretnék, hogy egykori vagy jelenlegi politikus „adja hozzá az arcát”. Bárki tagjuk lehet: várják a határon innen és határon túl élõ magyarokat, de a hazánkban dolgozó külföldieket is. „A célunk egy jobb, élhetõbb, demokratikusabb Magyarország megteremtése. Ennek a mozgalomnak nem lesz vezetõje, alulról szervezõdik, kizárólag az emberek határozzák meg a konkrét célokat” – tette hozzá a szakszervezeti vezetõ.

Az Akcióegység sem szûnik meg, a már csatlakozott 100 szervezet mellé további tagokat várnak. A továbbiakban szakmûhelyekben folyik majd a munka, például a jogszabályok elemzésével a szervezetek el tudják majd mondani a véleményüket – mondta a sajtótájékoztatón Árok Kornél, a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) elnöke. Székely Sándor, a Szolidaritás másik ügyvivõje hozzátette: ez a pénteki Társadalmi Kerekasztal további munkája lesz, szakértõket hívnak, és a nyilvánosság bevonásával november közepén elindítják a társadalmi párbeszédet.

Alulról szervezõdik

A Szolidaritás elindít egy honlapot, ezen tudnak majd csatlakozni hozzájuk az új tagok. Országjárást, fórumokat is tartanak, aktivisták segítségével pedig hálózatot építenek. Tagdíj nem lesz, de támogatásokat elfogadnak.

A film honlapja

->

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke felhívta a figyelmet: október 7-én, a tisztes munka világnapján Esztergomban a szlovák és a lengyel kollégákkal együtt tartanak demonstrációt. október 11-én pedig országos forgalomlassítást szerveznek. Azért erre a napra teszik a demonstrációt, mert ekkor ülésezik a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (amelyet az Országos Érdekegyeztetõ Tanács helyére hoztak létre).

Árok Kornél arra kérte a munkavállalókat: ha valakinek kellemetlensége származott abból, hogy részt vett a demonstrációkon, akkor azt jelezze nekik. Azt ígérte: a munkaadó elé vonulnak, tüntetni fognak minden egyes dolgozóért.

A D-Day értékelése

Ugyan a rendõrség elõször betiltotta a szeptember 29-re, a Clark Ádám térre tervezett ülõsztrájkot, a szakszervezetek, civil és társadalmi mozgalmak második beadványát már engedélyezték. Az ülõsztrájk október 2-án, vasárnap délelõtt befejezõdött. A demonstrálók egyebek mellett a visszamenõleges törvénykezés megszüntetését, a társadalmi párbeszéd és a sztrájkjog, valamint a korábbi szolgálati nyugdíjrendszer visszaállítását követelik. Errõl szóló kiáltványukat petíció formájában már eljuttatták a köztársasági elnökhöz. Székely Tamás, a VDSZ elnöke a döntést a szolidaritási mozgalom szervezésének megkezdésével indokolta. Székely beszédében arra kérte a tiltakozókat, hogy energiáikat a demonstráció helyett a hétfõn kezdõdõ országos útlezárások megszervezésére fordítsák.

Elsõsorban a társadalmi párbeszéd fontosságára hívták fel a figyelmet a felszólalók szeptember 30-án délután a fõvárosi Vértanúk terén a Nagy Imre-szobornál. A Kossuth tér szomszédságában tartott társadalmi kerekasztal elnevezésû rendezvényen néhány százan vettek részt. A felszólalók – Balog Artúr, Krémer Balázs, Molnár Péter, Pusztai Erzsébet, Simonovits András, Székely Tamás, Radó Péter és Vámos Annamária – az oktatáspolitika, az egészségügy, a szegénység, a nyugdíjrendszer és a munkanélküliség problémáiról beszéltek. A rendezvény után a hallgatóság egy része átsétált a Clark Ádám térre, hogy szolidaritásáról biztosítsa a szakszervezetek csütörtökön kezdett ülõsztrájkját.

Rendbontás nélkül ért véget a D-Day tüntetéssorozat Miért D-Day?

A D-Day elnevezéssel a szövetségesek normandiai partraszállására utalnak, arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét a II. világháború során. Kónya Péter korábban közölte: az akciók határozatlan idejûek, addig folytatják, amíg el nem érik a céljaikat és amíg nem tudják a kormányt, a döntéshozókat befolyásolni. A helyzetet folyamatosan értékelik majd, egy pont teljesülése még nem jelent gyõzelmet.

Címkék: állás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

16 July 2019, France (France), Straßburg: Ursula von der Leyen was delighted after the announcement of the election results in the plenary hall. Von der Leyen becomes the new President of the EU Commission. The heads of state and government of the EU had proposed the CDU politician as successor to EU Commission President Juncker. Photo: Michael Kappeler/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.