Pénzügy

Minden munkásért kiállnak

admin
admin

2011. 10. 06. 15:32

Megalakult a Magyar Szolidaritás Mozgalom – jelentették be az Akcióegység vezetõi csütörtökön. A terveik szerint ez egy alulról szervezõdõ mozgalom lesz, amely sokkal gyorsabban tud majd reagálni, mint például a szakszervezetek. Októberre hatalmas demonstrációkat ígérnek.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom kedden alakult meg hivatalosan. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) elnöke, a mozgalom ügyvivõje közölte: a szervezet szigorúan pártoktól mentes lesz, és semmiképpen nem szeretnék, hogy egykori vagy jelenlegi politikus „adja hozzá az arcát”. Bárki tagjuk lehet: várják a határon innen és határon túl élõ magyarokat, de a hazánkban dolgozó külföldieket is. „A célunk egy jobb, élhetõbb, demokratikusabb Magyarország megteremtése. Ennek a mozgalomnak nem lesz vezetõje, alulról szervezõdik, kizárólag az emberek határozzák meg a konkrét célokat” – tette hozzá a szakszervezeti vezetõ.

Az Akcióegység sem szûnik meg, a már csatlakozott 100 szervezet mellé további tagokat várnak. A továbbiakban szakmûhelyekben folyik majd a munka, például a jogszabályok elemzésével a szervezetek el tudják majd mondani a véleményüket – mondta a sajtótájékoztatón Árok Kornél, a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) elnöke. Székely Sándor, a Szolidaritás másik ügyvivõje hozzátette: ez a pénteki Társadalmi Kerekasztal további munkája lesz, szakértõket hívnak, és a nyilvánosság bevonásával november közepén elindítják a társadalmi párbeszédet.

Alulról szervezõdik

A Szolidaritás elindít egy honlapot, ezen tudnak majd csatlakozni hozzájuk az új tagok. Országjárást, fórumokat is tartanak, aktivisták segítségével pedig hálózatot építenek. Tagdíj nem lesz, de támogatásokat elfogadnak.

A film honlapja

->

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke felhívta a figyelmet: október 7-én, a tisztes munka világnapján Esztergomban a szlovák és a lengyel kollégákkal együtt tartanak demonstrációt. október 11-én pedig országos forgalomlassítást szerveznek. Azért erre a napra teszik a demonstrációt, mert ekkor ülésezik a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (amelyet az Országos Érdekegyeztetõ Tanács helyére hoztak létre).

Árok Kornél arra kérte a munkavállalókat: ha valakinek kellemetlensége származott abból, hogy részt vett a demonstrációkon, akkor azt jelezze nekik. Azt ígérte: a munkaadó elé vonulnak, tüntetni fognak minden egyes dolgozóért.

A D-Day értékelése

Ugyan a rendõrség elõször betiltotta a szeptember 29-re, a Clark Ádám térre tervezett ülõsztrájkot, a szakszervezetek, civil és társadalmi mozgalmak második beadványát már engedélyezték. Az ülõsztrájk október 2-án, vasárnap délelõtt befejezõdött. A demonstrálók egyebek mellett a visszamenõleges törvénykezés megszüntetését, a társadalmi párbeszéd és a sztrájkjog, valamint a korábbi szolgálati nyugdíjrendszer visszaállítását követelik. Errõl szóló kiáltványukat petíció formájában már eljuttatták a köztársasági elnökhöz. Székely Tamás, a VDSZ elnöke a döntést a szolidaritási mozgalom szervezésének megkezdésével indokolta. Székely beszédében arra kérte a tiltakozókat, hogy energiáikat a demonstráció helyett a hétfõn kezdõdõ országos útlezárások megszervezésére fordítsák.

Elsõsorban a társadalmi párbeszéd fontosságára hívták fel a figyelmet a felszólalók szeptember 30-án délután a fõvárosi Vértanúk terén a Nagy Imre-szobornál. A Kossuth tér szomszédságában tartott társadalmi kerekasztal elnevezésû rendezvényen néhány százan vettek részt. A felszólalók – Balog Artúr, Krémer Balázs, Molnár Péter, Pusztai Erzsébet, Simonovits András, Székely Tamás, Radó Péter és Vámos Annamária – az oktatáspolitika, az egészségügy, a szegénység, a nyugdíjrendszer és a munkanélküliség problémáiról beszéltek. A rendezvény után a hallgatóság egy része átsétált a Clark Ádám térre, hogy szolidaritásáról biztosítsa a szakszervezetek csütörtökön kezdett ülõsztrájkját.

Rendbontás nélkül ért véget a D-Day tüntetéssorozat Miért D-Day?

A D-Day elnevezéssel a szövetségesek normandiai partraszállására utalnak, arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét a II. világháború során. Kónya Péter korábban közölte: az akciók határozatlan idejûek, addig folytatják, amíg el nem érik a céljaikat és amíg nem tudják a kormányt, a döntéshozókat befolyásolni. A helyzetet folyamatosan értékelik majd, egy pont teljesülése még nem jelent gyõzelmet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.