Őriznek és félnek
Zsolt, a 44 éves Szolnok megyei vagyonőr félti az állását, ezért kérte, hogy a vezetéknevét ne írjuk le. 1995-ben megszűnt a gyár, ahol technikusként dolgozott, s mivel más munkát nem talált, vagyonőrnek állt. Boldog idők! Még nem voltak alvállalkozási láncok, sem irreálisan nyomott árak és bérek. Hogy ez mennyit jelent Zsoltnak? 16 évvel ezelőtt több fizetést kapott, mint ma, amikor havi 240 óráért mindössze 96 ezer forint üti a markát.
Minimálbérre van bejelentve, a többi feketén, zsebbe megy. Amennyire tudja, az őrök túlnyomó többségét így fizetik. Fél tőle, hogy kevés lesz a nyugdíja, de úgy van vele, hogy legalább van munkája. Mert azt sem könnyű szerezni. A tanfolyamok (amiket ma már nem a cég fizet, hanem a dolgozó) ontják az őröket, ezért bárki gond nélkül lecserélhető. Emiatt is nagyon nyomottak a bérek, főleg vidéken, ahol 300 forintos óradíjról is hallott. Na meg azért, mert az alvállalkozói lánc minden tagja keresni akar.
Nem árt az óvatosság
A 16 év alatt legalább 16 cégnél dolgozott Zsolt, s közben meglehetősen óvatos lett. Interneten előre tájékozódik a foglalkoztatójáról (megnézi a cég honlapját, meg például azt, hogy nincs-e az adóhatóság feketelistáján), s ha már felvették, az ügyfélkapun keresztül azt is ellenőrzi, bejelentik-e (ez még megkötött munkaszerződés mellett sem biztos), s ha nem, akkor rájuk szól. Ilyenkor persze nem kizárt, hogy elküldik.
Mostani cégénél ugyan bejelentették, s a fizetést is időben kapja, de táppénz, délutáni, éjszakai pótlék, étkezési utalvány, utazási hozzájárulás nincs. Ha el szeretnének menni szabadságra, egymás között kell megoldaniuk, ami azt jelenti, hogy amíg az őrpár egyik tagja „szabadságon” van, addig a másik dolgozik helyette is, aztán cserélnek. Vagyis csak munkaidő átrendezésről van szó, nem szabadságról.
S bár Zsolt szerint nem túl összetartó a szakma, egymásnak azért elmondják, melyik cég nem jelent be, vagy nem fizet ki, s például a Kiszolgáltatott vagyonőrök fórumán közkinccsé is teszik az ilyen híreket. Edina oldalán is számos őr írja le, hogyan járt pórul.
Úgy véli, hiába van a szakszervezet (ő nem tagja), féltik az emberek az állásukat, ezért inkább tűrnek és hallgatnak.
10 gyanús jel
Szinte biztos, hogy a (leendő) őrt átvágják:
1. Ha behívják próbanapra. Ez azt jelenti, hogy az álláshirdetésre jelentkezőt 1 vagy több napig ingyen dolgoztatják. A vagyonvédelemben ez igen elterjedt, van olyan cég, amelyik hónapokig „próbanapoztat”, nem kevés költséget spórolva meg magának. Az esetek 99 százalékában ebből nem lesz állás!
2. Ha az állást meghirdető nem a cég irodájában, hanem furcsa, vadregényes helyen (utcasarok, parkoló, kávézó, buszmegálló) akar találkozni a leendő dolgozóval. Fontos szabály: állás reményében senki ne engedje, hogy pénzt csaljanak ki belőle!
3. Ha nem készül írásos munkaszerződés, vagy ugyan elkészül, de annak egy példányát többszöri felszólításra/kérésre sem adják oda a dolgozónak.
4. Ha az adóbevalláskor nem adnak adóigazolást (a NAV is említette, hogy erre gyakran van panasz) vagy a munkaviszony megszűnésekor nem adják ki a szükséges papírokat.
5. Ha az orvosnál kiderül, hogy nincs biztosítás.
6. Ha egyre jobban, egyre többször késik a fizetés, vagy annak csak egy részét kapja meg a dolgozó, és azzal ámítják, hogy majd a következő hónapban… Van, aki 3-4 hónapig is képes így dolgozni, aztán végül nem kap semmit.
7. Ha gyakran cserélik a dolgozó feje fölött a cégeket, vagyis a tulajdonosi kör marad, de papíron időről időre újabb cég alkalmazásába kerül az őr.
8. Ha egy adott álláshirdetés folyamatosan újra és újra megjelenik…
9. Ha nincs a cég bejegyzett tevékenységi körei között a vagyonvédelmi, biztonsági szolgáltatás, s mégis ezzel foglalkozik
10. Ha a cég székhelye és a cégvezető lakhelye száz kilométerekre van egymástól. (Csegéné S. Edina foglalta össze az őrök tapasztalatait.)
A szakszervezet tudja
A Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos elnöke, Sipos Endre elmondása szerint menekülő ágazat a vagyonvédelem, ahol rengeteg munkanélküli próbál szerencsét. A kötelező tanfolyam és vizsga jó üzlet, de a színvonal sokszor szánalmas. S mire számítson, aki állást kap?
Nagy a fluktuáció, sokan csak a próbanapokig jutnak el, amiért általában bért sem kapnak, aztán újra munka nélkül maradnak.
Bejelentve 106 ezer vagyonőrt foglalkoztatnak, de Sipos Endre szerint összesen 200 ezren lehetnek. Havonta több tízezer dolgozói panasz érkezik a szakszervezethez. A legjellemzőbb visszaélések: a foglalkoztatók nem fizetik ki a szabadságot, a túlmunkát, feketén vagy szürkén foglalkoztatnak (vagy pl. 4 órára jelentik be a 24 órás őrt), évekig tartják próbaidőn a dolgozót, s gyakori a jogosulatlan elküldés is (amikor a fővállalkozó mond fel, miközben az őr az alvállalkozóval van leszerződve).
Az ma már ritka, hogy a teljes bért ne fizetnék ki, de az gyakori, hogy csak a 172 órára szóló kötelező bérminimumot (bruttó 94 ezer forint) adják 240 ledolgozott órára. Durva becsléssel minden munkaidejét ledolgozó vagyonőrt nettó 30-35 ezer forinttal rövidítenek meg – állította Sipos Endre. S az elmúlt öt évben egyetlen vagyonőr sem volt szabadságon – tette hozzá. Ez alapján úgy tűnik, hogy a szakszervezet nem sok mindent tudott elérni.
Tárgyalás híján perelnek
Kétségtelen, hogy egyeztetést hiába kezdeményezett a szakszervezet a munkáltatóknál (az ágazati párbeszéd bizottságban), de találtak más eszközt. A panaszok alapján feljelentik a hatóságoknál vagy a bíróságokon a törvényszegő cégeket. Ez azért viszonylag hatékony eszköz, mert amelyik céget megbüntetik, az nem tud indulni a közbeszerzéseken. Persze a tulajdonosoknak van ellenszerük: megszüntetik a céget, és újat alakítanak. A szakszervezet emiatt feltérképezte az országos tulajdonosi hálót, és amint újjáalakul egy-egy problémás cég, máris feljelentik őket.
Hogy mennyire vált be ez a taktika, azt jelzi az is, hogy az elnök elmondása szerint sok száz céget vontak így ki a forgalomból, s számos komoly fenyegetést kaptak. Sikerrel harcolnak a ki nem fizetett bérekért is: munkaügyi bíróságra viszik ezeket az ügyeket, s így többnyire 3-6 hónap alatt megérkezik a pénz a bérgarancia alapból. Tanácsot minden hozzájuk forduló kaphat, jogi képviseletet viszont csak a tagok.
A szakszervezet lesújtó véleménnyel van a munkáltatókról. Ezt jól mutatja az is, hogy amikor kategorizálták a cégeket, csak „rossz”, „nagyon rossz” és „el kell kerülni” minősítést osztottak. „Jót” egy cég sem kapott.
A NAV is tudja
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011-ben kiemelten ellenőrzi a biztonsági és nyomozói tevékenységgel foglalkozókat, közülük is elsősorban a legnagyobb adókockázatú (nagy létszámú) vállalkozásokat. Május végéig 235 ellenőrzést végezett, ebből 127-nél (54 százalék) nem volt minden rendben. 2,6 milliárd Ft nettó adókülönbözetet állapított meg, valamint 1,8 milliárd forintnyi büntetést szabott ki (adó-, mulasztási bírság, késedelmi pótlék).
Ellenőrzéseik megerősítik, amit a szakmabeliek mondtak. Az utóbbi években a NAV szerint az lett a jellemző gyakorlat, hogy a biztonsági őrök jelentős részét nem a megrendelővel szerződő fővállalkozók foglalkoztatják, hanem többnyire a fiktív alvállalkozói láncok legutolsó tagjai. A fővállalkozók többsége azért „alkalmaz” alvállalkozót, hogy kibújjon a foglalkoztatás közterhei alól, és jogsértő módon csökkentse a fizetendő áfáját.
Mit lát az adóhatóság?
A papíron foglalkoztató alvállalkozó általában nem vesz részt a teljesítésben (a munkáltatói jogokat ténylegesen a fővállalkozó gyakorolja), és eltűnik, ha ellenőrzés van. Szerepe, hogy az adóhatóság felé bejelentse az őröket. A jövedelmeket terhelő adókat, járulékokat már rendszerint nem vallja be, illetve nem fizeti meg. A bejelentést valószínűleg csak azért nem mulasztják el, mert olyan helyszíneken dolgoznak, ahol a NAV, és a munkaerő-piaci szervek ellenőrzéseire számítani lehet – feltételezi az adóhatóság. Másrészt a fekete foglalkoztatás kiderülhet akkor is, ha orvoshoz megy az őr.
A NAV szerint akkor sem kizárt az adóelkerülés, ha a fővállalkozónak nincs ilyen célja, de az alvállalkozója mégis úgy dönt, hogy, nem vallja be az adót. Arra már nem tér ki, hogy az alacsony árak miatt ez a lépés lehet, hogy nem is annyira döntés, mint inkább kényszer.
A NAV is látja, hogy a kárvallottak elsősorban az őrök, hiszen elveszítik a nyugdíj vagy táppénz jogosultságukat. Nem véletlen, hogy rengeteg panasz érkezik tőlük hozzájuk. Az adóhatóság szerint az kellene, hogy a munkavállalók maguk is fellépjenek e jogszabálysértések ellen, például az érdekvédelmi szervezetek közreműködésével. A kör itt bezárult.
