A vállalkozások negyedénél a válság begyűrűzése, 2008 ősze óta csökkent az emberi erőforrásra fordítható keret, átlagosan közel az egyharmadával. Főként az iparban tevékenykedő, közép-magyarországi közepes és nagyvállalatok panaszkodtak, hogy drasztikusan megvágták a büdzséjüket – áll a Garda Consulting legfrissebb felmérésében. Berey Zita, a cég vezetője elmondta, hogy nem minden szervezetnél lett az összeg kevesebb, a válaszadók 13 százalékánál például emelkedett. Nem is csekély mértékben, hanem átlagban 34 százalékkal. A többi cégnél vagy korábban sem volt semmilyen kerete a HR-nek, vagy pedig nem változott.
A leginkább a rendezvények látogatásán vagy szervezésén spóroltak, a kérdőívet kitöltőknek több mint fele ezt első helyen említette, de a képzésekre, az eszközbeszerzésre sem igen jutott pénz. A legkevésbé a toborzásra, kiválasztásra fordítható összeg változott: a válság és a sok helyen bevezetett létszámstop ellenére is áldoztak rá. A felmérésben résztvevők legtöbbje úgy nyilatkozott, ha ismét több pénzük lesz, akkor az oktatásra fordítanának többet.
A költséghatékony megoldások néha embertelenek
Az outsourcing (azaz egyes tevékenységek kiszervezése) a krízis hatására sem lett népszerűbb. A leggyakrabban a biztosítási szolgáltatásokat, a bérszámfejtést és az informatikai tevékenységet végeztetik külső vállalkozóval a cégek, de a létesítmények üzemeltetését is alvállalkozókkal oldják meg. Az ajánlatok közül a legolcsóbbat fogadják el, a megbízhatóságról referenciák alapján győződnek meg, ám a jogtiszta működés nem annyira fontos a megbízók számára.
A HR-kontorlling szerepe viszont egyre inkább felértékelődött. A munkaügyi szakemberek rájöttek: ha számításokkal, adatokkal alátámasztják a költségigényüket, és a megvalósult eredményeiket is számszerűsítik, akkor sokkal könnyebben el tudja fogadtatni a terveit a vezetőséggel. Kopányiné Pécsi Judit, az Union Biztosító HR-igazgatója a Költséghatékony HR – megtakarítási módszerek a vállalatok gyakorlatában című workshopon azt is hozzátette, hogy ennek az adatokkal alátámasztott érvek segítségével válhat az emberi erőforrással foglalkozó részleg a cég stratégiai partnerévé.
A teljesítmény értékelésével úgy lehet költséget megtakarítani, hogy az egyéni és a csoportos eredmények fényében adják a fizetésemelést, a prémiumot, illetve a béren kívüli juttatásokat – állította Ujhegyi Ákos, a Magyar Telekom HR-partner igazgatója. Bányai Tibor, a Hankook HR-vezetője szerint a saját emberek kiképzése jelenthet megtakarítást.
Göndös Gábor munkajogász szerint a kölcsönzött munkaerőről szóló új magyar törvénytervezet – amelynek meg kell felelnie az uniós irányelveknek – el fogja lehetetleníteni ezt a típusú munkavégzést. Ebben többek között az is szerepel, hogy a saját állományú és a kölcsönvett dolgozóknak egyenlő bért és juttatásokat, jogokat kell kapniuk. Úgy vélte, hogy nem valósítható meg. A Cameron McKenna jogásza szerint ugyanis a cégek nem fognak szerződést kötni a munkaerő-kölcsönzőkkel, ha nem tudnak spórolni ezzel a lépéssel.
A jogász indítványa az lenne, hogy a kölcsönzött állománynak jóval kevesebb bért adjanak, bármikor fel lehessen mondani nekik (azaz ne vonatkozzon rájuk a gyes, gyed vagy táppénz esetén járó felmondási védelem), illetve maximalizálják a munkájuknak az időtartamát. A munkaerő-kölcsönzők szolgáltatását azonban nem minden esetben a költségek megtakarítása miatt veszik igénybe a cégek, egy nagyobb megrendelés miatt például az időszaki munkavégzés még életképes lehet.
A diák és a fogyatékos olcsó
Göndös Gábor a diákok munkavégzésről is értekezett, szerinte a cégek kizsákmányolják a tanulókat, és burkolt munkaerő-kölcsönzést végeznek. Az ezt szabályozó törvény valóban eléggé homályosan fogalmaz. A konferencia kerekasztal-beszélgetésén a sok diákot alkalmazó McDonalds és a gyakornoki programot működtető Tesco HR-ese megpróbált vitába szállni vele, és sikerült konszenzusra jutniuk: a jogász közölte, a jelen lévő cégek kivételek.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízott főosztályvezetője, Kemény Péter a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásában látta a megtakarítási lehetőséget. A rehabilitációs járulékot ugyanis 2010 elejétől ötszörösére emelték, így ha egy cég nem tud kellő létszámú fogyatékkal élő alkalmazottat „felmutatni”, akkor milliókat fizethet.
Tóth Éva Mária, a humán menedzsment szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a dolgozók elkötelezettségének javítása és a vezetői készségek fejlesztése, valamint a változásmenedzsment jelenthet megtakarítást egy szervezetnél. A Humánerőforrás Alapítvány elnöke emellett HR-megoldásokat vázolt fel: szerinte felértékelődik a toborzás során az előszűrés és az ajánlás alapján való kiválasztás, a munkaerő-tervezés és a munkakör-értékelés.
