Pénzügy

Alkotmányellenes a diákmunka új szabályozása?

admin
admin

2010. 02. 26. 14:51

Aggályos és nem kezeli a problémákat a szövetkezeti törvény munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, nemrég elfogadott módosítása a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) szerint.

Az Országgyűlés február 22-i ülésén fogadta el a szövetkezeti törvény módosítását, amely szerint az iskolaszövetkezetek tagságának munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának sok eleme kikerült a munka törvénykönyvének (mt.) hatálya alól. E foglalkoztatási forma nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, ez egy új foglalkoztatási forma lesz.

Csaposs Noémi, az SZTMSZ elnöke hangsúlyozta: a módosítás komoly következménye lehet, hogy a mt. szerinti szabályok között legálisan működő cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy számban szorulhatnak ki a munkaerőpiacról.

Olcsóbb a diákmunka

Az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek jelentős része valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek – annak érdekében, hogy a kapcsolódó fenti járulékkedvezményt kihasználják – vállalkozási tevékenységnek állítják be – mondta Csaposs Noémi. Ehhez Gönczi Dániel, az SZTMSZ munkaerő-kölcsönzési szekciójának vezetője hozzáfűzte: akár 40 százalékkal is magasabbak lehetnek annak a munkáltatónak a költségei, amely normál munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmaz munkaerőt.

Az SZTMSZ nem vitatja, hogy a szociális szövetkezetek elsősorban harmadik fél megbízásainak ellátására foglalkoztatják tagjaikat tipikusan rövid időtartamra, ám feleslegesnek tartják a törvénymódosításban elfogadott, speciális keret-munkaviszony bevezetését. Álláspontjuk szerint ezzel egy olyan új típusú atipikus munkaviszony keletkezne, amelynek szabályai a munka törvénykönyvén kívül találhatóak.

Ütközik az alkotmánnyal

Csaposs Noémi beszélt arról is, hogy a módosítás ellentétes a közösségi joggal, mivel az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, a munkaviszony mégis a szövetkezettel állna fenn, és nem a tagot ténylegesen, ideiglenes jelleggel foglalkoztató harmadik féllel. Ez a konstrukció ugyanakkor az egyik közösségi irányelv szerint munkaerő-kölcsönzésnek minősül.

Kitért arra: az elfogadott speciális foglalkoztatási formában a diákok nem kapnak fizetett rendes szabadságot, ami pedig alkotmányos alapjog.

Csaposs Noémi hangsúlyozta: egy, a piac összes szereplőjének érdekét szolgáló szabályozásra van szükség, ezért az SZTMSZ nyitott a párbeszédre az érintettekkel. Hozzáfűzte: nem az a probléma, hogy a diákok dolgoznak, hanem az, hogy a munkaerő-kölcsönzésen belül eltolódtak a hangsúlyok a diák munkaerő alkalmazásának irányába. A munkaerőpiac talpra állása érdekében azonban elsősorban olyanoknak kellene munkát teremteni, akik felnőttként szeretnének dolgozni – húzta alá az elnök.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.