A tervek szerint jövőben az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyvvel vagy a színe alapján kék könyvvel) ismét csak a magánszemélyek „fogadhatnának fel” alkalmi munkást, a közhasznú társaságok pedig helyettesítésre vagy meghatározott feladat ellátására, illetve a mezőgazdasági idénymunkákra alkalmazhatnának kiskönyveseket. Szóba került az is, hogy a jövőben a munkáltatók elektronikusan jelenthetnék be az ilyen módon foglalkoztatott dolgozóikat, és így fizetnék a járulékokat is utánuk. Eredetileg már nyár közepén szavazott volna erről a parlament, ám akkor nem került napirendre az ügy.
Még semmi sem biztos
Amikor az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavasszal tárgyaltak az alkalmi munkavállalás szigorításáról, sem a munkavállalói, sem a munkáltatói oldal nem támogatta. Meskó László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) sajtóreferense az FN.hu-nak elmondta: a tervezett változtatások még egyáltalán nincsenek kikristályosodva, rendkívül sok az elvarratlan szál.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) sajtóosztálya a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló előterjesztésről még tárgyal az OÉT plenáris ülése, és csak azt követően kerül a kormány elé. A szaktárca csak a kormánydöntés után kíván nyilatkozni.
A pénteki OÉT-en a munkavállalói oldal nem támogatta az egyszerűsített foglalkoztatás jogszabályt. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elhibázottnak tartja az AM-könyveket. Maga a kezdeményezés jó volt szerinte, a bevezetésekor a munkavállalói érdekképviseletek támogatták. Ha a magyar munkaadók másképp állnának a kérdéshez, akkor máig nagyon jól használható dolog lenne. A munkáltatók azonban a határozott idejű munkavállalást váltották ki ezzel, mert jóval kevesebb járulékot kellett fizetni az alkalmi munkások után. Mára ugyan már megváltozott a szabály, nem kapnak kedvezményt. Ennek ellenére virágzik az AM-könyves foglalkoztatás, hiszen nagyon könnyű rést találni a rendszeren – tette hozzá.
Egymillió könyv van forgalomban
Az alkalmi munkavállalói könyvet azért találták ki, hogy a magánszemélyeknél dolgozó emberek, például a bejárónők alkalmazását legálissá tegyék. A cél az esetenként munkát vállalók jogbiztonságának megteremtése volt. A munkáltató a ledolgozott munkanapért egy-egy közteherjegyet ragaszt be a könyvecskébe, amellyel megfizeti az alkalmazottja járulékait.
A bevezetéskor – tizenkét évvel ezelőtt – még alig érdekelt valakit a lehetőség, aztán amikor kilenc éve kibővítették az alkalmazhatósági kört, elindult a sikerszéria. Ekkortól már a versenyszférában munkát vállalók is kiválthatták, majd egy újabb törvénymódosítás 90-ről 200-ra emelte a ledolgozható napokat.
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) legfrissebb, 2009. augusztus végi adatai szerint összesen 1 millió 499 ezer kék könyv van érvényben az országban. „Ha a kiadott AM-könyvek mennyiségét nézzük, az év első hét hónapjában összesen 5,2 százalékkal kevesebbet adtak ki, mint egy évvel korábban. Egy kiskönyv addig érvényes, amíg be nem telik, így minél több érvényes könyv van kint, annál kevesebben fogják kiváltani azt” – nyilatkozta az FN.hu-nak Ignits Györgyi, a hivatal elemzője.
A feketemunka legjobb eszköze
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzései alkalmával a leggyakrabban a vagyonvédelemben, az építőiparban és a kereskedelemben dolgozók körében találnak a felügyelők feketemunkásokat. Gedeon András, az OMMF szóvivője szerint az AM-könyves visszaélések „a feketefoglalkoztatás leggyakoribb megvalósulási formái”. Arról azonban nincsenek pontos adataik, hogy a szabálytalan munkaadók mekkora hányada próbál ennek segítségével kibújni a járulékfizetés alól. A feketemunkásokat foglalkoztatók mintegy 70-80 százaléka valamilyen AM-könyves szabálytalanság révén bukik le – mondta az FN.hu-nak.
Ha ellenőrzést kap egy munkáltató, és nincsenek rendben a kék könyvek, akkor megpróbálják addig feltartani a felügyelőt, amíg valaki gyorsan beírja a dátumot. Az is előfordult, hogy arra hivatkoztak: a könyvecskék el vannak zárva, ezért nem tudják megmutatni. Pedig – mint ahogy Gedeon Andrástól megtudtuk – ennek a dokumentumnak mindig a munkavállalónál kell lennie.
Téveszme, hogy az ellenőrzött napon a közteherjegy hiánya büntetést von maga után, hiszen ezt csak a munkavégzést követően kell beragasztani – ám minden nap kötelező. „Egy dél-alföldi ellenőrzéskor a felügyelők az egyik munkáltatónál az AM-könyvekben visszamenőleg sem találtak közteherjegyeket. Arra kötelezték, hogy szüntesse meg a szabálytalanságot, amit meg is tett. Sőt – hogy bizonyítsa a jövőbeli jogkövető magatartást – előre megvásárolta a közteherjegyeket, amelyet ezután minden nap beragasztott. Sajnos azonban ez a hozzáállás ritka” – tette hozzá az OMMF szóvivője.
Trükköznek a felügyelők is
A munkavállalók meghallgatása során általában fény derül a visszaélésekre. A felügyelő tanúként hallgatja ki őket, így kötelesek az igazat vallani. Tehát még ha az AM-könyvvel minden rendben is van, az „interjúkból” kiderülhetnek a szabálytalanságok.
Ősszel, szüret idején az OMMF sokszor „csíp nyakon” feketén foglalkoztatott embereket. Dr. Végh Lajos, a munkaügyi főosztály főtanácsosa egy konferencián elmesélte, hogy tavaly kétszer is elkapták azt a magánszemélyt, aki többször is feketén „kiközvetítette” ugyanazt a 142 ukrán szüretelőt etyeki szőlősgazdáknak. A felügyelők is értetlenül álltak az eset előtt. A kiszabott a büntetés összege 80 milliónál is magasabb lett (hiszen személyenként a minimálbér nyolcszorosát kell ilyenkor fizetni), ám a felügyelőség a vagyontalan közvetítőn a pénzt nem tudta behajtani. Pedig ez az összeg – mivel külföldi munkásokat érint – a Munkaerő-piaci Alapot növelte volna.
Azok a munkáltatók, akik trükközni próbálnak az AM-könyvvel, nagy fejtörést okoznak az OMMF-nek. Végh Lajos elmondta azt is, hogy az ellenőrzés során már találkoztak olyan kék könyvvel, amelybe a munkaadó hőre elillanó tintával jegyezte be a dátumot (ilyen tollat a nagyobb papír-írószer boltokban lehet vásárolni, körülbelül 600-1000 forintért). Van olyan tinta is, amely nedvesség hatására válik kámforrá. Ezzel akkor találkozott a felügyelőség, amikor az egyik ellenőr a vizsgálat során véletlenül rátüsszentett az írásra, és az eltűnt. Ilyen esetekben azonban nagyon nehéz felelősségre vonni a „bűnöst”, hiszen a cégvezetők általában azzal mentegetőznek: ők nem tudtak arról, hogy ilyen speciális tinta volt a tollukban.
Végh szerint, ha felmerül ennek a gyanúja, akkor a felügyelő egyetlen lehetősége az, hogy lazán a forró motorháztetőre teszi addig az AM-könyveket, amíg a többi iratot kitölti, és csak ezután nézi meg a bejegyzéseket. Ha nincs benne semmi, akkor büntet, ha megmaradt az írás, akkor nem. „Okirathamisítás miatt lehetne rendőrségi eljárást indítani azok ellen, akik így csalnak az AM-könyvekkel, ám tudomásom szerint eddig még egyetlen eljárás sem indult” – mondta.
