Újra napirendre került a munkanélküliség kérdése Kínában. Folytatódik a 2007 végén indult trend, a sok élőmunkát igénylő folyamatokat alacsonyabb bérszínvonalú, az emberi jogok iránt még kevesebb érdeklődést mutató országokba telepítik át. Emellett az észak-amerikai és európai gazdasági lassulás is érzékenyen érinti az exportra épülő gazdaságot. Ez már a második munkanélküliségi hullám Kína legújabb kori történelmében. A kilencvenes években az állami vállalatok átalakítása okozott hasonló problémákat – írja a China Daily cikke alapján a Humán Rent Press.
A két hullám azonban természetében sok mindenben különbözik. A kilencvenes években az állami vállalatoknál működő szakszervezetek a legtöbb esetben tompítani tudták az érintett, mintegy 30 millió munkavállaló érdeksérelmeit. A döntően közép- és időskorú állami alkalmazottak a belső szabályozás (az állami szektor reformja) vesztesei lettek.
Ma a versenyszférát érinti a válság
A most elbocsátottak azonban a globális piacra termelő magáncégek alkalmazottai, döntően tengerparti településeken. Ezek közül soknak a helyén húsz éve még legfeljebb egy halászfalu állt. A gazdasági fellendülés alatt egymás után épültek a karaoke bárok és a golfpályák, azonban a közszolgáltatások fejlesztése terén komoly adósságok halmozódtak fel. E települések vezetői gyakran semmilyen tapasztalattal sem rendelkeznek a gazdasági ciklusok, a visszaesés periódusainak kezelésében.
Az állásukat elvesztőket ma sokkal gyengébb szakszervezeti háló védi, nagy részük pedig be sem volt jelentve a munkaügyi hatóságok felé. Ezt tükrözi, hogy az Emberi Erőforrások és Társadalombiztosítás Minisztérium legújabb jelentése nem mutat lényegi változást az állástalanok számában az év eleji állapothoz képest. A városi munkanélküliségi ráta hivatalosan ma is 4 százalék.
legyen ön is fn tudósító!
Önt érinti a válság? Hogyan? Írja meg! Válság testközelben az FN Tudósítóban!
A sajtó nem titkolózik
Az elmúlt kilenc hónapban azonban nagy gyárbezárásokról és leépítésekről érkeztek hírek a tengerparti térség exportorientált ipari klasztereiből. Az előrejelzések sem biztatóak. Elemzők szerint a hetvenezer hongkongi érdekeltségű ipari vállalat egynegyede még 2008-ban megszünteti működését a Gyöngy-folyó deltájának térségében.
Kína is változik: az ország üzleti sajtója élénken foglalkozik a kérdéssel. Az első lépés a problémákkal való őszinte szembenézés az újságcikk szerint, az elavult, hasznavehetetlen statisztikákra való hivatkozás helyett.