Pénzügy

Elhúznak a diplomásaink

admin
admin

2008. 05. 07. 11:28

A külföldön élő és dolgozó magyar diplomások kevesebb mint a fele nem akar végleg kint maradni, egyharmaduk viszont biztos benne, hogy nem tér haza. Az elvándorlás legfőbb oka az elismertebb szakmai pályafutás lehetősége és a jóval magasabb fizetés – áll egy friss felmérésben.

Az agyelszívás alapvetően pozitív is lehet: a külföldön dolgozó magyar kutatók hálózata nem pusztán veszteségként, hanem erőforrásként is megjelenhet a hazai kutatás számára – állítja a hazai diplomások elvándorlását vizsgáló kutatásban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Forsense Kft.

Nincs migrációs térkép

A külföldön dolgozó, Magyarországról kivándorolt diplomás munkaerő kutatása módszertanilag komoly kihívást jelentett a felmérést készítőknek. A vizsgálni kívánt csoportról ugyanis nincs megbízható adatállomány. A külföldön dolgozókról nem készít sem a Külügyminisztérium, sem a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal semmilyen statisztikát. „Az Európai Unióban mindenkinek joga van oda menni és ott dolgozni, ahol neki tetszik. A személyiségi jogokat sértené, ha nyilvántartást vezetnénk róluk. Persze a fogadó országok adóhivatalainál, belügyminisztériumainál jelentkezniük kell, ám ez sem egységes” – magyarázta az adatok hiányát Kovács Géza, az FSZH nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője.

A mintavételhez a hólabdamódszert alkalmazták: azaz a korábbi kutatásokra válaszolók e-mail címeiből, az MTA címlistáiból és az Iwiw adataiból indultak ki, majd minden válaszadót arra kértek, hogy adjon meg néhány címet ő is.

A 358 értékelhető kérdőív 29 országból érkezett vissza. Legnagyobb arányban az Amerikai Egyesült Államokban és Belgiumban (17-17 százalék) töltötték ki a kérdőívet, de az eredmények alapján jelentős migrációs célország még Németország (11 százalék), Luxembourg (9 százalék), az Egyesült Királyság és Olaszország is (6-6 százalék).

Kevesebb tanár dolgozik külföldön

Az uniós csatlakozás jelentősen felerősítette a kivándorlást. A megkérdezettek kifejezetten magasan kvalifikáltak: egynegyedüknek van legalább kettő tudományterületen szerzett végzettsége, 30 százalékuknak van PhD-je, egytizedük kandidátus vagy habilitált, valamint 4 százalékuk akadémiai doktor.

A jogi, a gazdasági és különösen a természettudományos végzettségűek aránya a kivándorlók körében igen magas. A bölcsész vagy a tanári, az egészségügyi és az egyéb végzettségek aránya ezzel szemben alacsonyabb.

A magasabb fizetésért mennek

A legfőbb motiváció a jobb fizetés, de fontos tényező a szakmai fejlődés lehetősége, és a válaszadókat taszító magyar belpolitikai helyzet is. A válaszok szerint a legtöbben megtalálják számításukat külföldön: minden szempontból elégedettebbek a jelenlegi munkahelyükkel, mint az itthonival.

A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy bár a fizetések emelésével lehetne leginkább motiválni a kutatókat a hazai munkára, ez önmagában még nem elég. A diplomások itthon maradásához a kutatási szférát, az oktatást, az életkörülményeket, vagyis szinte az egész társadalmat átfogó változások kellenének. Hogy ez nem lehetetlen, arra példaként láthatjuk Finnország, Észtország vagy Írország esetét.

Erőforrás vagy veszteség?

Az MTA értékelése szerint a képzettek migrációja soha nem szűnik meg teljesen, a cél csak a folyamat kordában tartása lehet. Szükséges például a külföldön dolgozókkal való kapcsolattartás, így az úgynevezett diaszpórapolitika segítségével a kint élők is részt vehetnek az otthoni gazdaság fejlesztésében.

A magyar tudósok, szakemberek kivándorlása komoly erőforrás lehet, de ugyanígy veszélyforrás is az ország számára. Az agyelszívás megfelelő kezelése nagy hasznot hozhat Magyarországnak. A külföldi jó példák követése a megfelelő tanulságok levonásával elősegítheti mind a gazdaság, mind az oktatás, mind pedig a kutatói társadalmi kapcsolatok fejlődését.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.