Pénzügy

SZMM: megcélozták az EU-átlagot a foglalkoztatásban

admin
admin

2008. 02. 14. 19:55

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen készítette el 2008-as munkaerő-piaci prognózisát. Az ezévre tervezett foglalkoztatáspolitikai intézkedésekben a fő cél a munkahelyek bővítése, a dolgozók és a munkavállalás körülményeinek javítása, valamint a munkaerő-kereslet élénkítése, a szakképzésnek az álláspiac kínálatával való összeegyeztetése.

A foglalkoztatási szint tartós növelése nem választható el a
gazdaság egészének a növekedésétől. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(SZMM) meghatározta, 2008-ban melyek a legfontosabb foglalkoztatáspolitikai
kihívások. Folytatni kell a munkaerőpiac területi különbségeinek mérséklését, a
mobilitási hajlandóság növelését. Továbbra is az a céljuk, hogy a gazdaságilag
inaktív népesség könnyen mobilizálható részét visszavezessék a munkaerőpiacra.
Csökkenteni kívánják a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti eltérést:
növelnék a képzettségi szintet, és a képzési szerkezetet a munkáltatói
igényekhez igazítanák.

Nem csökken a közalkalmazottak száma

Az idén várhatóan 3-5 ezer fővel bővül a versenyszektorban
dolgozók száma, míg a közszférában foglalkoztatottak várhatóan már nem lesznek
kevesebben. Ezzel nagy valószínűséggel teljesül a Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni
Akcióprogramban 2008-ra előirányzott magyar célkitűzés: a foglalkoztatás
szintje az év folyamán 57 százalékra emelkedjen. A szakminisztérium szerint akkor számíthatunk
hosszabb távon jelentősebb bővülésre, amikor a megkezdett foglalkoztatási
programok és a társminisztériumok uniós forrásokkal kiegészített
gazdaságélénkítő lépései éreztetik hatásukat a munkaerőpiacon. A középtávú
előrejelzésük szerint az elkövetkező 3 évben a foglalkoztatottak száma 55 ezer
fővel bővülhet, és 2015-ig – az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjainak
eredményeként – a versenyszférában a foglalkoztatás 4 százalékos növekedése
várható.

A hazai foglalkoztatási és aktivitási mutatók az európai
tendenciáknak megfelelően alakultak az elmúlt években: nőtt a foglalkoztatottak
száma, és egyre többen jelentek meg munkavállalási szándékkal a munkaerőpiacon.
A 2002 és 2007 között a foglalkoztatási ráta 56,2 százalékról 57,3 százalékra
javult, tehát a dolgozó lakosság száma 47 ezer fővel nőtt. Emellett fontos
változás is történt 2002 és 2007 között a munkaerőpiacon: 47 ezerrel csökkent a
közszférában foglalkoztatottak száma.

55 milliárd az aktív munkaerő-piaci eszközökre

Támogatások 2008-ban

– 2300-2500 új munkahely teremtésére (2300 millió Ft)

– magas hozzáadott értékű tevékenységek támogatása 400 új munkahely teremtésére
(360 millió Ft)

– nagyberuházások tárgyieszköz-fejlesztésének támogatása
(500 millió Ft)

– 600 új távmunkahely létesítésének támogatása (600 millió Ft)

– támogatás 1000
munkahely megőrzésére (350 millió Ft)

– egyedi kormánydöntéssel megvalósuló beruházás munkahelyek teremtésére (2 milliárd
Ft)

A Munkaerőpiaci Alap (MPA) 55,6 milliárd forintos foglalkoztatási
alaprészéből idén 38,5 milliárd forint áll rendelkezésre az aktív
munkaerő-piaci eszközök működtetésére a régiókban. Ezen a forráson belül
mintegy 30-30 százalékot képvisel a közhasznú munkavégzés, valamint a
foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások (például bértámogatás)
finanszírozása, valamint a munkaerő-piaci képzésre, átképzésre.

A csaknem 6
milliárd forint központi forrást munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés, valamint
távmunka támogatására lehet felhasználni. Összességében az MPA-ból támogatásban
résztvevők száma idén is megközelíti várhatóan a 200 ezer főt.

—-Az SZMM foglalkoztatáspolitikai intézkedései—-

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a munkaügyi központok
számára is prioritás, hogy a rendelkezésre álló eszközeikkel növeljék a
foglalkoztatási szintet, a sikeres álláshely-közvetítések számát – különösen a
hátrányos helyzetűek számára –, valamint csökkentsék a területi munkaerő-piaci
különbségeket.

1. Rugalmas foglalkoztatási formák ösztönzése

Az atipikus foglalkoztatási formák (a távmunka, a megosztott
munkaidőben való foglalkoztatás, a részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés) aránya
hazánkban sajnálatosan alacsony. Magyarország célja, hogy a távmunkában
foglalkoztatottak száma a jelenlegi 4 százalékról 8 százalékra nőjön, ezzel közelítsen
az EU-átlaghoz (13 százalék). Ez 160 ezer fős bővülést jelent.

2. A
leghátrányosabb térségekben élők felzárkóztatása

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében komplex
térségfejlesztési projektet dolgoztak ki „Nem mondunk le senkiről – Esély a
leghátrányosabb helyzetű térségekben élőknek” címmel, amelyhez a minisztérium
az érintett kistérségekben az átlagosnál mintegy 20 százalékkal több forrást
biztosít. Előnyben részesítik a tartós hatású támogatási formákat,
munkaerő-piaci programokat, szemben a passzív ellátásokkal.

3. Keresletvezérelt szak- és felnőttképzés

A cél egy olyan rugalmas szakképzési rendszer megteremtése,
amely a munkaerőpiac igényeit folyamatosan figyelembe veszi. A tervek szerint nő
a gazdasági szereplők és a kamarák szerepe a képzési irányok meghatározásában,
erősödik a decentralizált döntéshozatal. Idén januártól több feladatot és
jogosítványt kapnak a regionális fejlesztési és képzési bizottságok. Új térségi
integrált szakképző központok kialakítása kezdődött meg, így korszerűsödik az
eddig túlzottan szétaprózott intézményi szerkezet.

4. Komplex rehabilitációs intézkedések

A munkavállalási hajlandóság erősítése érdekében a
rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapítását komplex minősítési
rendszer alapján végzik a jövőben.


Az SZMM programjai

– Start-programcsalád (Start, Start Plusz, Start Extra)

– decentralizált program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért

– a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának
támogatása

– közfoglalkoztatási munkateszt (a regisztrált álláskeresők
közül a rendszeres szociális segélyben részesülők – mintegy 135-140 ezer fő – számára
munkateszt jellegű munkát ajánl, 10 milliárd forintból)

– a közszféra humánpolitikai változásait segítő foglalkoztatáspolitikai
intézkedések (szolgáltató centrumok, képzési támogatás, a pályamódosító
hitelprogram, a Prémiumévek, az Új pálya és a Mobilitás program)


Az SZMM programjai

– Start-programcsalád (Start, Start Plusz, Start Extra)
– decentralizált program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért
– a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának
támogatása
– közfoglalkoztatási munkateszt (a regisztrált álláskeresők
közül a rendszeres szociális segélyben részesülők – mintegy 135-140 ezer fő – számára
munkateszt jellegű munkát ajánl, 10 milliárd forintból)
– a közszféra humánpolitikai változásait segítő foglalkoztatáspolitikai
intézkedések (szolgáltató centrumok, képzési támogatás, a pályamódosító
hitelprogram, a Prémiumévek, az Új pálya és a Mobilitás program)

Támogatások 2008-ban

– munkahelyteremtő beruházások támogatása (2300 millió forint,
a cél 2300-2500 új munkahely)
– magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő
beruházásainak támogatása (360 millió Ft, a cél 400 új munkahely)
– nagyberuházások tárgyieszköz-fejlesztésének támogatása
(500 millió Ft)
– távmunkahelyek létesítésének támogatása (600 millió Ft, a
cél 600 új munkahely)
– munkahelymegőrző támogatások (350 millió Ft, a cél 1000
munkahely megőrzése)
– a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által nyújtott
egyedi kormánydöntéssel megvalósuló beruházáshoz kapcsolt munkahelyteremtés (2 milliárd
Ft)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. november 29.
Magyarországon élő kínaiak Budapesten, a Hősök terénél a kínai miniszterelnök látogatásának negyedik napján, 2017. november 29-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Megjelent húszezer ázsiai Magyarországon

Budapest, 2017. november 29.
Magyarországon élő kínaiak Budapesten, a Hősök terénél a kínai miniszterelnök látogatásának negyedik napján, 2017. november 29-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.