Pénzügy

A tudásháromszög csapdája

admin
admin

2008. 02. 07. 14:30

Az oktatás és a képzés elengedhetetlen az Európai Unió gazdasági és társadalmi változásaihoz, és a több és jobb munkahely megteremtéséhez minden polgár számára lehetőséget kell biztosítani a szaktudás egész életen át tartó frissítéséhez – áll az Európai Bizottság egy friss jelentésében. Az egész életen át tartó tanulás fejleszti a kreativitást, ösztönzi az innovációt, és biztosítja a teljes értékű részvételt a gazdasági és társadalmi életben.

Az Európai Bizottság időközi jelentést készített, amely az
Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításának 2008-ig terjedő időszakát
vizsgálja. A programban olyan célokat ismertetnek, amelyek segíthetnek a
munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésre vonatkozó lisszaboni iránymutatások
elérésében. A jelentésből kiderül: Európának számos területen már sikerült
előrelépnie, a legnagyobb kihívást azonban továbbra is az egész életen át tartó
tanulási stratégiák végrehajtása jelenti. Ehhez erős intézményi
elkötelezettségre, koordinációra és partnerségi együttműködésre van szükség.

A tudásháromszögnek (oktatás, kutatás és innováció)
kulcsszerepe van a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés elősegítésében.
Ezért fontos annyira a reformok felgyorsítása, a szakképzési rendszerek „rendbetétele”,
a kiválóság elősegítése a felsőoktatásban, az egyetemek és az üzleti élet közti
kapcsolatban.

Az alacsony képzettség nehézsége

Gazdasági és társadalmi kirekesztés fenyegeti az alacsony
képzettségű embereket. A korai iskolaelhagyás tartósan magas szintje, az
idősebb munkavállalók és a képzetlenek alacsony arányú részvétele az egész
életen át tartó tanulásban, a bevándorlók hiányos szaktudása a legtöbb
országban aggodalomra ad okot, hiszen a tudásalapú gazdaságban a munkaerőpiacok
a jövőben a csökkenő számú munkavállalótól egyre magasabb szintű szaktudást
követelnek.

Az egységes, egész életen át tartó tanulásra irányuló
stratégiák között megtalálható az iskola-előkészítő oktatás és a képesítési
keretrendszerek létrehozása, valamint a nem kötött és kötetlen tanulás elfogadása.
A magas minőségű, hatékony és igazságos oktatás-képzés fenntartható
finanszírozása több országban még mindig várat magára, és a befektetések
növekedésének lanyhulásával ezen államok száma növekszik.

Minden országban más és más

ennyit költöttek képzésre

GDP-arányosan kifejezve 2000 (4,7 százalék) és 2003 (5,2
százalék) között az Európai Unióban nőtt az oktatásra fordított teljes
közkiadás, 2004-ben azonban 5,1 százalékra esett vissza. Az oktatásra fordított
kiadások országonként jelentősen eltérnek egymástól, például a GDP 3,3 százaléka
Romániában, míg Dániában a 8,5 százaléka. Az oktatási intézményeknek
folyósított magánkiadások 2000 óta GDP-arányosan kismértékben növekedtek, de
2004-ben ez a folyamat lelassult.

Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiát az
EU legtöbb tagállamában már kidolgozták. Ezek legtöbbje az oktatás és
szakképzés minden szintjét érinti, ám néhány ország inkább a tanulási folyamat
egyes szakaszainak kidolgozására helyezi a hangsúlyt. Portugáliában például már
2000-ben létrehozták a kompetenciák elismerési és minősítési központjainak
(RVCC) országos hálózatát, és most csaknem 58 000 felnőtt vesz rész a folyamatban,
amely egy külső bírálóbizottság általi vizsgálatot, szükség esetén pedig
kiegészítő képzést foglal magában.

2005-ig úgy tűnt, hogy sikerül teljesíteni a felnőttoktatásban
az EU-referenciaértéket (12,5 százalék), 2006-ban ugyanakkor a 25–64 év közötti
európaiaknak átlagosan csak 9,6 százaléka vett részt oktatási vagy képzési programban,
ami kismértékben elmarad a korábbitól. Az általánosításból született adat
azonban kissé megtévesztő: a magas iskolai végzettségű felnőttek hatszor
nagyobb valószínűséggel vettek részt az egész életen át tartó tanulási
programban, mint az alacsony iskolázottságúak.

—-Nagy a felsőoktatás szerepe—-

A felsőoktatás modernizációja elengedhetetlen a lisszaboni
menetrend végrehajtásához és a tudásháromszög megvalósításához. Ennek egyik
eszköze a bolognai folyamat, a másik pedig az üzleti élettel való aktív
kapcsolat. A felsőoktatási intézmények az érdekelt felek – például különböző
vállalatok – bevonásának új formáit tesztelik, ami hatással lehet mind az irányításra,
mind a tanmenet kidolgozására.



Az EU-tagállamok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az
egyetemek kutatási és innovációs szerepének megerősítésére, és egyre
gyakoribbak a partnerségi kapcsolatok az egyetemek és az üzleti élet vagy a
közszféra szereplői között. Ezek az északi országokban és az Egyesült
Királyságban a legerősebbek. Pozitív példa, hogy Németországban a kormány
kiválósági kezdeményezést indított, amely 2006–2011 között 1,9 milliárd eurót
biztosít a legmagasabb szintű kutatás elősegítésére a verseny alapján
kiválasztott kutatóegyetemeken.

Hogy régi fényében ragyogjon a szakoktatás és a tanárképzés

A szakoktatás vonzóbbá és színvonalasabbá tétele a
koppenhágai folyamat egyik kulcsfontosságú prioritása. Néhány országban már
létrehoztak részletes és átfogó minőségbiztosítási rendszereket, míg több
helyen még mindig csak a kidolgozásnál tartanak. Mivel a képzésekben egyre
nagyobb szerepet kapnak a tanulási eredményen alapuló módszerek, a szakoktatás
és -képzés a munkaerőpiac számára egyre fontosabb. A munkaalapú tanulás
fontosságának újbóli hangsúlyozása ugyancsak pozitívum, bár sokszor épp emiatt
nem kapcsolódik megfelelően a szakoktatás az oktatási rendszer többi részéhez.

A tagállamok még mindig nem tartják fontosnak az
idegennyelv-oktatást, hiszen a téma egyik országos jelentésben sem szerepel
kiemelt helyen. Ezzel szemben a tanárképzésre nagyobb gondot fordítottak, mivel
növelni kell a szakma vonzerejét, elismertségét. A tanulók teljesítményét
semmilyen más iskolán belüli tényező nem befolyásolja úgy, mint a tanárképzés
minősége. A közeljövőben számos idősebb tanár helyére kell majd újakat találni,
és az oktatók számára egyre nagyobb kihívást jelentenek az egyre heterogénebb osztályok,
valamint az egyéni tanulási igények figyelembevétele. Az EU-ban a tanárképzés
és továbbképzés jelenlegi rendszere sokszor nem biztosítja a szükséges és folyamatos
szakmai képzést, fejlődést.

A teljes jelentés PDF-ben letölthető.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.