A vizsgálati módszer
A kutatásban öt felsőoktatási intézményt vizsgáltak: a BDF mellett a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem Georgikon Karának és a Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephelyének a 985 hallgatóját kérdezték meg. A vizsgálat alapjául szolgáló kompetenciamodell – melyet speciálisan ehhez a kutatáshoz készítettek – a munkáltatói igények alapján kialakított 29 elvárást tartalmazta, és erre építve dolgozták ki a kompetenciaértékelő kérdőívet.
A munkaerő-piaci szempontból fontos kompetenciák feltérképezését, a munkáltatói elvárásokat és a hallgatók önértékelése tükrében az erősségeket és a fejlesztendő területeket vette górcső alá kompetenciakutatásában a BDF karrierirodája és az intézmény hallgatóit támogató Perintparti Alapítvány. Vizsgálódásuk meglepő eredménnyel zárult: a nyugat-dunántúli felsőoktatási intézmények hallgatói szerint nem ugyanazok a képességek és készségek a fontosak, mint amelyeket a kutatásban részt vett cégek annak tartanak.
A kereslet és a kínálat nem mindig fedi egymást
Az alkalmazási kompetenciák fontossági rangsorának végén a hallgatók szerint a pozitív beállítódás, az elővigyázatosság, a segítőkészség és a munkaintenzitás állt – ez már összecsengett a munkáltatók értékelésével. A munkaerőpiacon való érvényesüléshez fontos további kompetenciák között a nyelvismeretet, a magabiztosságot, a kapcsolatépítő készséget, a kreativitást, a külső megjelenést, az elkötelezettséget, az alkalmazkodó képességet, a gyakorlati tapasztalatot és a toleranciát jelölték meg a hallgatók.
Megbízhatóságot keres a munkáltató (Fotó: MTI)
A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának ítéletei csak részben fedik egymást. A tanulmány készítőinek előzetes várakozása beigazolódott: a hallgatók által fontosnak vélt kompetenciák gyakran nem találkoznak a munkáltatók valós elvárásaival.
A hallgatók önértékelése pozitív
A hallgatók a saját tulajdonságaikat is értékelték: a tisztesség, a becsületesség, a motiváltság, a segítőkészség, a világos kifejezőkészség és a szakmai ismeret kompetenciában ítélték magukat a legjobbnak. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a válaszadók igyekeznek szabálykövető módon, etikusan, az erkölcsi normák betartásával érvényesülni – ez teljes összhangban áll a munkaadók elvárásaival.
A leginkább fejlesztésre szoruló képességek között a stressztűrés, a munkaintenzitás, a logikus gondolkodás, a kitartás, a konfliktuskezelés és a terhelhetőség készségeiben kellene tökéletesíteni magukat a hallgatóknak. Lehetőségük volt arra is, hogy eme kompetenciák fejlesztésének konkrét módját feltüntessék – a legtöbben erre a felsőoktatás keretében látták a lehetőséget.
Az egyetem a képességeket is fejlessze!
A tanulmány készítői javasolják, hogy az egyetemek, főiskolák szervezzenek – a felsőoktatáshoz igazodva, a gyengébb területek erősítésére – karriermenedzsment-szemináriumot a kutatás eredményei alapján. A felmérés során megalkotott kompetenciamodell és szótár, valamint a kérdőív jó alapot teremt a hallgatók készségeinek, képességeinek hosszú távú mérésére, összehasonlítására, illetve az ezekre épülő fejlesztési programok kidolgozására.
Az ismétlődő vizsgálatok lehetőséget teremthetnek a munkáltatói és a hallgatói oldal elvárásainak, változásainak megfigyelésére, és a munkaerő-piaci szereplők hosszú távú együttműködésére. Ezen túlmenően pedig a felsőoktatási intézmények nemcsak a hallgatók ismereteinek gyarapodásához, hanem készségeik, képességeik fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.