Pénzügy

A felsőoktatás nem a munkára nevel?

admin
admin

2007. 08. 24. 07:29

A hallgatók szerint a kiváló döntési képesség a legfontosabb egy jó állás megszerzéséhez, csak utána következnek olyan szempontok, mint a munkaintenzitás vagy a megbízhatóság. A Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) kompetenciakutatásából kiderül: a munkáltatók szerint viszont a szakmai ismeret a legelőbbre való.

A vizsgálati módszer


A kutatásban öt felsőoktatási intézményt vizsgáltak: a BDF mellett a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem Georgikon Karának és a Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephelyének a 985 hallgatóját kérdezték meg. A vizsgálat alapjául szolgáló kompetenciamodell – melyet speciálisan ehhez a kutatáshoz készítettek – a munkáltatói igények alapján kialakított 29 elvárást tartalmazta, és erre építve dolgozták ki a kompetenciaértékelő kérdőívet.

A munkaerő-piaci szempontból fontos kompetenciák feltérképezését, a munkáltatói elvárásokat és a hallgatók önértékelése tükrében az erősségeket és a fejlesztendő területeket vette górcső alá kompetenciakutatásában a BDF karrierirodája és az intézmény hallgatóit támogató Perintparti Alapítvány. Vizsgálódásuk meglepő eredménnyel zárult: a nyugat-dunántúli felsőoktatási intézmények hallgatói szerint nem ugyanazok a képességek és készségek a fontosak, mint amelyeket a kutatásban részt vett cégek annak tartanak.


A kereslet és a kínálat nem mindig fedi egymást


A kutatás célja a képzés és a munkaerő-piaci elvárások közelítése volt. A Biró Krisztina, Csányi Zsuzsanna és Vincze Szilvia által végzett felmérés hallgatói részében az elsős és a végzős hallgatókat egyebek közt az elhelyezkedésben preferált szakterületekről, illetve a leendő munkáltatóknak a pályázóik képességeivel kapcsolatos vélt elvárásairól kérdezték. A legkedveltebb szakirányok sorrendje: a logisztika, a gyártás és termelés, az adminisztráció, a pénzügy-számvitel, a marketing és reklám, a mérnöki tevékenység, a HR, az oktatás, a kereskedelem, az értékesítés, az IT/telekommunikáció, valamint a jog és közigazgatás. A hallgatók szerint ugyanakkor a munkáltatók a diplomás pályázóik képességei közül a „döntési képességet” tartják a legfontosabbnak.


A munkáltatói elvárások között viszont ez nem szerepel a leglényegesebbek között. A többi, a leendő munkavállalók szerint is fontosnak ítélt kompetencia közül a megbízhatóság, a szakmai ismeret és a pontosság már nagyobb összhangban áll a vállalatok elvárásaival.

Az alkalmazási kompetenciák fontossági rangsorának végén a hallgatók szerint a pozitív beállítódás, az elővigyázatosság, a segítőkészség és a munkaintenzitás állt – ez már összecsengett a munkáltatók értékelésével. A munkaerőpiacon való érvényesüléshez fontos további kompetenciák között a nyelvismeretet, a magabiztosságot, a kapcsolatépítő készséget, a kreativitást, a külső megjelenést, az elkötelezettséget, az alkalmazkodó képességet, a gyakorlati tapasztalatot és a toleranciát jelölték meg a hallgatók.



Megbízhatóságot keres a munkáltató (Fotó: MTI)


A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának ítéletei csak részben fedik egymást. A tanulmány készítőinek előzetes várakozása beigazolódott: a hallgatók által fontosnak vélt kompetenciák gyakran nem találkoznak a munkáltatók valós elvárásaival.


A hallgatók önértékelése pozitív


A hallgatók a saját tulajdonságaikat is értékelték: a tisztesség, a becsületesség, a motiváltság, a segítőkészség, a világos kifejezőkészség és a szakmai ismeret kompetenciában ítélték magukat a legjobbnak. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a válaszadók igyekeznek szabálykövető módon, etikusan, az erkölcsi normák betartásával érvényesülni – ez teljes összhangban áll a munkaadók elvárásaival.


A leginkább fejlesztésre szoruló képességek között a stressztűrés, a munkaintenzitás, a logikus gondolkodás, a kitartás, a konfliktuskezelés és a terhelhetőség készségeiben kellene tökéletesíteni magukat a hallgatóknak. Lehetőségük volt arra is, hogy eme kompetenciák fejlesztésének konkrét módját feltüntessék – a legtöbben erre a felsőoktatás keretében látták a lehetőséget.


Az egyetem a képességeket is fejlessze!


A tanulmány készítői javasolják, hogy az egyetemek, főiskolák szervezzenek – a felsőoktatáshoz igazodva, a gyengébb területek erősítésére – karriermenedzsment-szemináriumot a kutatás eredményei alapján. A felmérés során megalkotott kompetenciamodell és szótár, valamint a kérdőív jó alapot teremt a hallgatók készségeinek, képességeinek hosszú távú mérésére, összehasonlítására, illetve az ezekre épülő fejlesztési programok kidolgozására.


Az ismétlődő vizsgálatok lehetőséget teremthetnek a munkáltatói és a hallgatói oldal elvárásainak, változásainak megfigyelésére, és a munkaerő-piaci szereplők hosszú távú együttműködésére. Ezen túlmenően pedig a felsőoktatási intézmények nemcsak a hallgatók ismereteinek gyarapodásához, hanem készségeik, képességeik fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.