Pénzügy

A legfontosabb munkaügyi változások

admin
admin

2006. 03. 06. 11:55

Több foglalkoztatást érintő törvénymódosítás lép hatályba 2006-ban, amelyek nagy része jelentős változásokat eredményez a gyakorlatban is.






A kormány 2005. második félévében számos foglalkoztatást érintő törvénymódosító javaslatot terjesztett a parlament elé, melyek egy jelentős része a legális foglalkoztatás növekedését célozza. Az Országgyűlés a javaslatok többségét elfogadta, így a munkáltatóknak különböző új szabályok betartásával kell számolniuk 2006-tól. A változások legtöbbje konkrét lépések megtételére, esetleg az eddigi gyakorlat megváltoztatására kényszerítheti a döntéshozókat. Az alábbiakban a legfontosabb újdonságokból válogattunk.

Alkalmi munkavállalói könyv

2005. augusztus 1-jétől kerültek bevezetésre az új alkalmi munkavállalói könyvek. Használatukkal a munkáltató alacsony közteherfizetés mellett a társadalombiztosítás által finanszírozott előnyökhöz juttathatja munkavállalóját. Ezen túl az alkalmi munkavállalói könyv további előnyöket is tartogat használójának, hiszen a munkavállaló alkalmi foglalkoztatása munkaviszonynak minősül, és ezáltal jogosultságot szerez társadalombiztosítási ellátásra, továbbá munkanélküli ellátásra, valamint nyugdíjra.

Btk. módosítás

Szeptemberben lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv módosítása, mely bűncselekményként definiálta a munkavállalók feketén, illetve színlelt munkaszerződéssel történő foglalkoztatását, melynek következtében a munkavállalókat ilyen módon alkalmazó munkaadó akár 8 éves börtönbüntetéssel is sújtható. A Büntető Törvénykönyv eddig is lehetőséget adott ugyan az adócsalás esetén büntetőjogi felelősség megállapítására, az új tényállás azonban a foglalkoztatás körében elkövetett adócsalás nevesítésével egyértelmű helyzetet teremt. Szintén újszerű – és a magyar büntetőjog rendszerében egyedülálló – az a megoldás, hogy amennyiben a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűncselekmény elkövetője a vádirat benyújtásáig adótartozását kiegyenlíti, nem büntethető.

Szigorodó munkaügyi ellenőrzés

A 2005. során több alkalommal elfogadott törvénymódosítások értelmében a 2006-os esztendőben szigorúbban ellenőriznek a munkaügyi ellenőrök, és emelkedik a munkaügyi bírság felső határa is. A munkaügyi ellenőrök az elkövetett jogsértés súlyától és gyakoriságától függően differenciáltabban állapíthatják meg a bírság összegét, mely 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet majd.

Külföldiek foglalkoztatása

Átalakultak a külföldiek foglalkoztatásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok is. Amennyiben a munkaügyi felügyelő azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató munkavállalási engedély nélkül alkalmaz külföldi munkavállalókat, a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe kell büntetést befizetnie, mégpedig annyiszor, ahány engedély nélküli alkalmazottja van. Aki első ízben alkalmaz engedély nélkül, annak a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér négyszeresét, de legalább a minimálbér nyolcszorosát kell befizetnie, míg ismételt jogsértőnek a munkabér nyolcszorosát, de legalább a minimálbér tizenötszörösét kell fizetnie munkavállalónként. Amennyiben a munkáltató magánszemély, első alkalommal, illetve egyetlen jogellenes munkaviszony esetén a minimálbér kétszeresét, ismételt engedély nélküli foglalkoztatásnál pedig annak négyszeresét köteles megfizetni.

Kényszervállalkozások felszámolására

A kényszervállalkozókkal szemben alkalmazott moratórium, annak másodszori meghosszabbítása után, 2006. június 30-án jár le, így a kényszervállalkozók és foglalkoztatóik szerződéseik átalakítását eddig az időpontig tehetik meg. A fenti időpontig az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vizsgálódhat ugyan, sőt, megállapításokat is tehet, az APEH azonban nem hoz határozatot színlelt munkaszerződések ügyében. A színlelt szerződések felszámolása azonban továbbra is csak abban az esetben jelent mentesülést a hátrányos adójogi következmények alól, ha a foglalkoztató a színlelt szerződések megszűntetését, illetve átalakítását követően bejelentéssel él az adóhatóságnál.

Szintén 2005-ös módosítás és a kényszervállalkozásban érintett kör egy részének (összesen 25 foglalkozás számára) megoldási alternatíva lehet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), ez azonban csak a törvényben meghatározott foglalkoztatotti kör számára hozzáférhető, az adott foglalkozás FEOR besorolása alapján.

2005. december 22-én kelt a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter valamint a pénzügyminiszter 700/2005 FMM-PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembeveendő szempontokról. Az Irányelv részletesen taglalja a szerződéses szabadság és a típuskényszer, illetve a hatósági eljárás és a munkaviszonyt meghatározó ismérvek kérdésköreit, továbbá részletesen felsorolja és elemzi a tényleges foglalkoztatási viszony megállapítása során értékelésre kerülő minősítő jegyeket.

Munkaerő-kölcsönzés

Szintén 2006. januárjától hatályosak a Munka Törvénykönyve azon változásai, melyek a munkaerő-kölcsönzés szabályait a gyakorlati tapasztalatok alapján szigorítják, Az OMMF ellenőrzései során ugyanis egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkáltató másik céget hoz létre, és saját tevékenységi körének bizonyos részeit ily módon kiszervezi azért, hogy saját korábbi munkavállalóit az újonnan alapított cég foglalkoztassa a munkavállaló számára kedvezőtlenebb szabályok szerint.

Noha a terjedelmi korlátok miatt a fentiekben csak ízelítőt tudtunk adni az elmúlt időszak munkaügyi tárgyú jogszabályváltozásaiból, remélhetőleg sikerült felkelteni a tisztelt munkáltatók és személyzeti ügyekkel foglalkozók figyelmét akik a saját cégeiket érintő változásokat mélyrehatóan is megvizsgálják majd.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.