A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ), a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete (RDSZSZ) és a Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete (RÜDSZ) közös közleményben tudatta, hogy eredménytelen volt a kollektív munkaügyi vita a munkáltatóval.
Mint március 26-án, szerdán írták, lezárult a hétnapos – sztrájktörvény szerint zajló – kollektív munkaügyi vita a Budapest Airportnál. A szakszervezeti tárgyalódelegációt alkotó Fekete-Kertész Gábor, Csorba Attila, Selmeci Péter és dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd négy alkalommal folytatott részletes egyeztetést a munkáltató képviselőivel. A tárgyalásokat Francois Berisot vezérigazgató vezette.
A munkáltató álláspontja ez idáig változatlan: az egyoldalúan végrehajtott négyszázalékos alapbéremelést megfelelőnek tartja. és a munkáltató semmilyen meggyőző, akceptálható érvet nem mutatott fel arra vonatkozóan, hogy ezt akár a kollektív munkaügyi vitával érintett vállalatok helyzete, akár más makrogazdasági tényező alátámasztaná.
Évekig harcosan küzdöttünk a privatizáció ellen, örömmel fogadtuk az állam tulajdonosi pozícióba kerülését, bízva abban, hogy a munkaügyi kapcsolatok területén is kedvező változások következnek be, például, hogy rövid időn belül kollektív szerződés megkötésére kerülhet sor, illetve a munkavállalók bére versenyképes módon növekedhet. A jelenlegi helyzet szerint ugyanakkor csökkenhetnek a reáljövedelmek, különösen az alacsonyabb alapbérrel rendelkező munkavállalóknál.
A következő napokban döntést hozunk a további lépésekről, ugyanakkor bízunk benne, hogy az egyszerű és józan megfontolások alapján akár a »huszonnegyedik órában« is változik a munkáltató eddigi csökönyös álláspontja. A mai napon így várunk egy esetleges új ajánlatra” – írta a három szakszervezet közleményében.
Mint korábban írtuk, bár a Liszt Ferenc repülőteret működtető Budapest Airport mintegy harmincmilliárd forintos nyereséggel zárta 2023-at, 2024-ben minden korábbi rekordot megdöntött az utasszáma, és idén is kiemelkedő év várható, a cég vezetése csak a tervezett inflációval egyenlő béremelést tervezett a legtöbb fizikai dolgozónak, ami miatt a Szabad Európa információi szerint a sztrájk is felmerült. Mivel a munkáltató nem volt hajlandó többet ajánlani, a szakszervezetek sztrájkot helyeztek kilátásba, de előtte még egy egyeztetést, kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek a cégnél a tisztességes bérek és jobb munkakörülmények elérése érdekében. Ez az egyeztetés zárult most eredménytelenül.
