Orbán Viktor kormánya volt az egyetlen a fejlett világban, amely sokáig harciasan ellenezte a globális minimumadó-szabályozás elfogadását, arra hivatkozva, hogy az rontaná a magyar gazdaság versenyképességét. (Annak ugyanis az alacsony céges adókörnyezet az egyik pillére a kormány szerint.) Az ellenkezésnek az lett az eredménye, hogy az Egyesült Államok felmondta az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, ami jelentős adóbevétel-kiesést okozhatott Magyarországnak, mivel így az amerikai cégeknek kevésbé éri meg Magyarországon működni – olvasható a portálon.
Végül az eredeti feltételek mellett Magyarország is csalatkozott a globális minimumadó rendszeréhez – már csak azért is, mert erről uniós jogszabály rendelkezett. Így végül sok hűhó volt a semmiért a nagy ellenállás, miközben új kettős adóztatási egyezmény azóta sincs, a magyar kormány reményei szerint majd valamikor Donald Trump hivatalba lépése után jöhet ez létre.
Jöhet a pénz
A hazai jogszabály 2024 elején született meg arról, hogy mi történik azokkal a cégekkel, amelyek túl kevés adót fizetnek: nem túl meglepő módon ezektől beszedi a kormányzat azt az adót, amivel a minimális 15 százalékos szintet elérhetik. Ugyanis a globális rendszerben az anyavállalatoknak kellene az adót a székhelyük országában megfizetni, ha a leányuk a működése országában ezt nem teszi meg a 15 százalékos szintig. Vagyis ez a pénz úgy veszne el a magyar költségvetés számára, hogy a vállalatok nem nyernek vele semmit.
Az előrejelzések többségéhez képest optimista módon a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedésre alapozza a jövő évi költségvetést,
A 9 százalékos adókulcs nem változik, és a sport tao-felajánlások rendszerében sem látszik olyan szigorítás, ami az egyesületek felől a költségvetés felé térítené el az adóforintokat. Ezért érdemes körülnézni a multik háza táján.
Hazánk egyedi helyzetben van, mert bár a globális minimumadót a társasági adóra szabták, de esetünkben emellett be kell számítani a helyi iparűzési adót is (amelynek alapja nem a nyereség, hanem a bizonyos tételekkel korrigált árbevétel).
A G7.hu becslése szerint ha minden érintett cégre vonatkozna a globális minimumadó-szabály, akkor közel félezer cégnek kellene kiegészítő adót fizetni, közel 300 milliárd forintos mértékben. A valóságban ennél jóval kisebb többletadóval lehet csak számolni, hiszen nem minden cég esik a globális minimumadó új rendszere alá, illetve a hipa számításában nagy a bizonytalanság.
A jövő évi költségvetés tervezete 1285 milliárd forint tao-bevétellel számol.
Fizethet az Audi
A szolgáltató vállalatoknál szinte biztosan nem okoz többlet adóterhelést a globális minimumadó, hiszen ezen cégek fő költségelemeit, a béreket és az igénybe vett szolgáltatásokat sem lehet a forgalmi típusú hipa alapjából levonni. Vagyis a hipa „segít” elérni a 15 százalékos adómértéket.
A gyártó vállalatoknál más a helyzet, hiszen az anyagköltséggel csökkenthetik a hipa alapját, így ők nehezebben érhetik el a 15 százalékos adóterhelést.
Ezen belül is speciális helyzetben van például az Audi, amely a tao és a hipa alapját is jelentősen csökkenteni tudja a k+f adókedvezmény segítségével. Ha az elmúlt 14 évben az Audi a globális minimumadónak megfelelő adót fizette volna meg Magyarországon, akkor a ténylegesen befizetett 133 milliárd forint adón kívül még további 145 milliárd forintot kellett volna adóznia.
