A tervezet – ahogy az előző években is, most is rögzíti, melyik az a 28 ellátás, amelynél januártól a tervezett infláció mértékével meg kell emelni az ellátásokat. Fontos, hogy 3,2 százalékkal most is csak azokat az ellátásokat kell megemelni 2025. január 1-jétől, amelyeket már tavaly megállapítottak. Emelendők a következő juttatások:
- öregségi nyugdíj,
- özvegyi nyugdíj,
- szülői nyugdíj,
- árvaellátás,
- baleseti hozzátartozói nyugellátás,
- mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék,
- mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka,
- korhatár előtti ellátás,
- szolgálati járandóság,
- átmeneti bányászjáradék,
- táncművészeti életjáradék,
- rokkantsági ellátás,
- rehabilitációs ellátás,
- baleseti járadék,
- bányászok egészségkárosodási járadéka,
- fogyatékossági támogatás,
- vakok személyi járadéka,
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás,
- polgármesterek közszolgálati járadéka,
- a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás, az árvák kiegészítő támogatása és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás,
- a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása,
- a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás,
- a hadigondozásról szóló törvény alapján a nyugdíjtörvényben foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátások,
- házastársi pótlék,
- házastárs után járó jövedelempótlék,
- nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
- nemzeti gondozási díj és
- azok az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések és juttatások, amelyeknek a nyugdíjtörvényben foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.
Mint Farkas András nyugdíjszakértő összegzett, a nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 2023-as kormányrendelethez képest az új rendelet tervezete csak az összegekben tér el, vagyis az e rendeletben említett mindegyik ellátás 2024-ben érvényes összege 3,2 százalékkal lesz magasabb 2025-ben.
Kiemelte még azokat az ellátásokat, amelyek fix összegűek, és a nyugdíjasokon kívül sok embert érintenek:
- A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összegének számításához az alapösszeg 2024-ben 137 655 forint, ami jövőre 142 060 forint lesz.
- A rokkantsági járadék 2024-ben 58 830 forint, jövőre 60 715 forint lesz.
A többi ellátás kevés jogosultat érint:
- Az életüktől, szabadságuktól megfosztottak politikai kárpótlásának alapösszege 2024-ben 156 040 forint, jövőre 161 035 forint lesz.
- A nemzeti helytállási pótlék 2024-ben 312 645 forint, jövőre 322 650 forint lesz. Ugyanez a pótlék hozzátartozói jogon a saját jogú pótlék fele, 2024-ben 156 330 forint, jövőre 161 335 forint lesz.
- Az együttfolyósítási összeghatár (ami csak nagyon speciális, régi esetekre érvényes szabály, a saját jogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítására vonatkozik, ha a külön-külön folyósításnál ez lenne a kedvezőbb az érintett özvegy számára) 2024-ben 147 270 forint, jövőre 151 985 forint lesz.
Kitért arra is, milyen juttatások maradnak változatlanok jövőre is, vagyis a következő évben sem:
- A teljes öregségi nyugdíj minimális összege, ami 18. éve marad változatlanul, így jövőre is 28 500 forint lesz.
Mint a nyugdíjszakértő hozzáfűzte, ennek a nyugdíjrendszerben már nincs különösebb jelentősége, csak rémisztően rosszul mutat.
- Az árvaellátás minimális összege, ami harmadik éve változatlanul 50 000 forint lesz jövőre is.
Ezt viszont szerinte minden évben emelni kellene a mindenkori nyugdíjemelés mértékével egyező mértékben. Érthetetlennek tartja, hogy erre miért nem kerül sor. Ez utóbbi két tételt egyébként a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályozza – tette hozzá.
Az Országos Nyugdíjas Parlament (ONYP) elnöke, Karácsony Mihály a tervezetből szintén azt látja, hogy nem történ igazi változás „csak” a várt 3,2 százalékos inflációval módosítják a korábban meghatározott tételeket. Megjegyezte, a 28 tétel közül a nyugdíjfejezetből ők „csak” a „hátramaradottak” folyósítását tartják indokoltnak (özvegyek és árvák). A többieknél az emelést nem kritizálják, csak azt, hogy az ellátásaikat is nyugdíjfejezetbe „mossák be”. Megjegyezte, így nem tükröződik az előterjesztésben az, amit Varga Mihály az Országgyűlés Népjóléti Bizottságban (október 9-én) említett célként, és amit az ONYP is támogatna. A pénzügyminiszter azt mondta, elkezdték megtisztítani a nyugdíjrendszert azoktól az elemektől, amelyek nem oda tartoztak, így hosszabb távon stabilabb lett, emellett több lett a járulékfizető, mivel többen dolgoznak.
Karácsony Mihály megemlítette még, hogy a költségvetési törvénytervezetben az ONYP több érdekességet is felfedezett:
- A Szociális hozzájárulási adóból csökken a Nyugdíj Alaphoz átirányított rész százalékos mértéke: a 2024-es 89,14 százalékról 2025-re 86,96 százalékra.
- Nem tudják, miért fontos a Nyugdíj Alap bevételénél a közel azonos mértékű (50–50 százalékos) adóalapú és járulékalapú részesedés.
Járulékágon jövőre 2 927 620 millió forintot, adóágon 2 985 000 millió forintot állítottak be, míg az idei évre fordított volt a részesedési arány – tette hozzá.
- A méltányossági lehetőségeket alig növelték.
Vagyis nem voltak tekintettel arra, hogy évek óta az év felénél elfogy a meghatározott keret és így az igénylők alig több mint fele tud csak támogatást kapni – utalt rá, mi ezzel a gondjuk. A méltányossági lehetőségeken belül:
- méltányossági nyugdíjmegállapításra 300 millió forint volt az idén – jövőre is csak ennyi lenne,
- méltányossági nyugdíjemelésre 1000 millió forint lenne jövőre, ami kicsivel több, mint az idei előirányzat volt (900 millió forint),
- egyszeri segélyre 600 millió frontot terveztek jövőre, ahogy az idei évre is.
A méltányossági lehetőségek változatlanul hagyására, illetve minimális emelésére reflektálva Karácsony Mihály emlékeztetett, az ONYP kérte, hogy az idén az elmaradt nyugdíjprémiumon megspórolt 20,5 milliárd forintból év végén kaphassanak a legalacsonyabb nyugdíjúak 40 ezer forintos egyszeri juttatást. És felidézte azt is, hogy indítványukra a Pénzügyminisztérium azt a szerinte cinikus, lelketlen választ adta, hogy az alacsony nyugdíjú időseknek lehetőségük van egyszeri, méltányossági alapú nyugdíjemelést kérni. Persze, kérni lehet, de ha már az év felénél elfogy a keret, akkor kapni később már nemigen lehet – jegyezte meg.
- Csodálkoznak azon, hogy 2025-re is állítottak be a költségvetés tervezetébe „nyugdíjprémium céltartalék” címen 50 millió forintot, pedig csak 3,4 százalékos GDP-növekedéssel terveztek.
Az ONYP elnöke ehhez annyit fűzött még hozzá, hogy ha teljesülne a GDP 3,5 százalék feletti növekedése, akkor ezek szerint az 50 millió forintból minden nyugdíjasnak 25 forintot tudnának adni, nyugdíjprémiumként. Aminek nyilván nincs értelme.
