A dunaújvárosi vasmű utódcégeit energiával ellátó ISD Power (amely szintén felszámolás alatt van 1,5 éve) kedden jelentette be, hogy mivel a Liberty Steel tulajdonában álló Dunarolling Dunai Vasmű Kft az elmúlt 1 évben jelentős tartozást halmozott fel feléjük, ezért felszámolási eljárást kezdeményeztek velük szemben – írta a Portfolio.hu. AZ ISD Power azt is kijelentette, hogy a Dunarolling nem teljesítette felé az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos EU ETS (CO2 kvóta) megtérítési kötelezettségét sem.
A bejelentés után az NGM MTI-közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy a kormány mindent megtett a dunaújvárosi Vasmű megmentéséért, viszont az új tulajdonos,
Ezután részletesen ismertetik az előzményeket, felidézve, hogy „a korábbi külföldi menedzsment felelőtlensége, az elhibázott szankciók és az energiaválság miatt” 2022 végére a Dunaferr fizetésképtelenné vált, a gyár működése ellehetetlenült, ezáltal több ezer dolgozó munkája veszélybe került. A kormány védelmi bizottságot állított fel, a Dunaferr pedig 2022. december 14-én felszámolás alá került, amely eljárás megteremtette a szükséges jogi kereteket a gyár megmaradáshoz. Az üzem megmentéséért a kormány mellett a felszámoló, a térség országgyűlési képviselője, Mészáros Lajos, valamint a Dunaferr munkavállalói is rendkívüli erőfeszítéseket tettek. Felidézték: a kormány Mészáros Lajos javaslatára arról döntött, hogy 16 milliárd forintos segítséget nyújtva hat hónapon keresztül kifizeti több mint 4 ezer dolgozó bérét, annak érdekében, hogy a Vasmű lelkét adó munkavállalók és családjaik ne kerüljenek veszélybe.
Az üzem olyan rossz állapotban volt, amilyenből sikeres talpra állásra hazánkban még nem volt példa. A gyár megmentésében a kormány aktív szerepet vállalt, és minden lehetséges eszközével erején felül küzdött, többek közt jogszabályok megalkotásával és a felek közötti koordináció kialakításával – áll a közleményben. 2022 végére sikerült megakadályozni, hogy a Dunaferr működése végleg ellehetetlenüljön, az energiaellátás megszűnése vagy az alapanyagok hiánya miatt az üzem súlyos és visszafordíthatatlan károkat szenvedjen. Emlékeztetnek, hogy a Vasmű megvásárlására egyedül a Liberty Steel adott be érvényes és nyertes pályázatot, amely 2022 decemberében a gyár megsegítésére sietett egy olyan időszakban, amikor az acélipar világszerte a legnehezebb időszakát élte.
Ennek ellenére a Vasmű újra nehéz helyzetbe került. A Liberty mindent megígért, de szinte semmi sem teljesült – szögezi le az NGM. A Liberty 100 napos programot dolgozott ki, amelyben vállalta, hogy stabilizálja és felfuttatja a termelést (2024. februártól 4 hónap alatt, fokozatosan kellett volna felfuttatni a termelést 0-ról havi 100 ezer tonnára, amitől messze elmarad a Liberty), integrálja a beszerzési rendszereket és beszállítói együttműködéseket alakít ki. De Az NGM szerint megállapítható, hogy mindebben csekély előrelépés történt. A háború és az elhibázott szankciók hatására az energiaárak elszabadultak, és nem tértek vissza a válság előtti szintre (a gáz és az áram ára még mindig kétszerese a válság előtti szintnek), ami rendkívül nehéz helyzetet okozott és mind a mai napig okoz az acéliparban. Ráadásul az acél világpiaci ára az elmúlt időszakban összeomlott, ami újabb kihívás elé állította nemcsak a magyar, hanem az európai acélipart is, „mindenki bajban van” – írták, hozzátéve, hogy Európa-szerte szenvednek az acélipari vállalkozások, így a Vasmű nehézségei korántsem tekinthetők egyedülállónak.
A válságos helyzetnek a német acélipar zászlóshajója, a Thyssenkrupp is áldozatául esett, de csődöt jelentett a Liberty Ostrava csehországi üzeme is. Az amerikai U.S. Steel is annyira meggyengült, hogy azt a japán Nippon Steel próbálja meg felvásárolni. Ezeken túlmutatóan az olasz kormány idén év elején jelentette be, hogy az Accerie d’Italia (ILVA) vállalatot finanszírozási problémái miatt rendkívüli igazgatás alá helyezi, a Tata Steel pedig az Egyesült Királyságban kezdett több lépcsős leépítésbe: a vállalat januárban 2800 embert bocsátott el, a napokban pedig leállítja második port talboti kohójának működését is – ismerteti az NGM.
A tárca összegzése szerint a jelenlegi acélpiaci helyzet tehát nem megnyugtató, ahogy a dunaújvárosi Vasmű helyzete is bizonytalan. A kormány mindent megtett a Dunaferr megmentéséért, amihez összesen mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá – beleértve többek közt a bérgarancia biztosítását és a széndioxid-kvóta felhasználásának lehetővé tételét. Hozzátették, hogy megoldást a zöld acél előállítása jelentené, de a Liberty kezdeményezései ezen a területen sem mutatnak eredményt, ráadásul a termelés átállítása tetemes, mintegy 200 milliárd forintos befektetést igényelne. A Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan egyeztet Liberty jövőbeli terveivel, így kiemelten a bérek kifizetésével kapcsolatban. A NGM felhívja a figyelmet arra, hogy a munkavállalók bérének rendezése mindig a munkaadó feladata, ezért felszólítja a Libertyt, hogy ennek a jövőben is tegyen eleget – olvasható a közleményben.
Később a portál közölte, rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett a Nemzetgazdasági Minisztérium kedd kora délutánra, miután felgyorsulni látszanak a kellemetlen fejlemények a dunaújvárosi vasmű ügyében. A tájékoztatón elhangzott (az államtitkárok elmondása szerint) az NGM készen áll a beavatkozásra attól függően, hogy milyen forgatókönyv valósul meg a következő napokban, hetekben a cég működését illetően.
