Ha Magyarországra nem szállítanak több olajat Oroszországból, akkor egyszerűen nem fogjuk túlélni. Nem fogjuk tudni ellátni az országot, mert nincs megfelelő alternatív infrastruktúránk
– hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember elején az RBK orosz tévécsatornának adott interjúban.
Némileg árnyaltabban fogalmazott a minap Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, aki szerint középtávon Magyarországnak és Szlovákiának nincs más reális lehetősége, mint a keleti szállítási útvonal, ezért is kaptak az Európai Uniótól szankciós mentességet. Hernádi pénzügyi és technikai okokra hivatkozott annak kapcsán, hogy miért nem a Horvátországból érkező Adria-vezetékre, illetve a nem orosz eredetű tengeri olajra támaszkodik elsősorban a társaság. Az oroszon kívül „minden más kőolajat rosszabb hatékonysággal és drágábban tudunk feldolgozni. Egyébként az orosz kőolaj, az uráli mindig is olcsóbb volt a Brentnél” – fogalmazott a Mol-vezér, és kiemelte a horvát olajvezeték-üzemeltető Janaf nagyon magas szállítási díjait is.
A Mol 2022-ig 170 millió dollárt fordított az átállásra, azaz az Adria-vezeték fogadókészségének növelésére és az orosz kőolaj bedolgozási arányának csökkentésére. Hernádi szerint
2023 elején a Mol vezető közgazdásza lapunknak elismerte, hogy az Adria-vezeték kapacitása arra még éppen elegendő lehet, hogy hazánk és Szlovákia kőolajigényét kielégítse, Csehországnak azonban már aggódnia kellene az ellátás miatt. Ez a helyzet ugyanakkor megváltozhat, a tervek szerint legkésőbb 2025 közepére, mivel az olasz TAL kőolajvezeték kibővítése nyomán a csehek függetlenné válhatnak az orosz Barátság kőolajvezetéktől.
Az Európai Bizottságnál ugyanakkor arra figyelmeztették a magyar kormányt, hogy az átállás nem úgy halad, ahogyan elképzelték. „Más tagállamok erőfeszítéseitől eltérően 2021 és 2023 között a teljes behozatal 58 százalékáról 77 százalékra nőtt az Oroszországból származó magyar kőolajimport” – hangsúlyozták.
A minősítő szerint a háborús eszkaláció súlyos veszélyforrás
A Budapesti Értéktőzsde egyik jelentős befektetési szolgáltatója, az Erste Bank felhalmozásról csökkentésre minősítette le a Mol részvényeit, a célárat pedig a korábbi 3450 forintról 2600 forintra mérsékelte. A pénzintézetnél romló külső környezetre számítanak a következő években, másrészt úgy látják: az orosz olajellátás leállása és további magyar különadók sújthatják a céget, ezek kockázatát pedig nem tükrözi teljesen a részvényárfolyam. Ha ez a két kockázati elem életbe lép, az 2 milliárd dollár alá viheti a cég CCS-alapú (újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított) EBITDA-nyereségét, ami az osztalékot is visszaveti.
A leminősítés kapcsán megkérdeztük Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét, aki elsősorban azt emelte ki, hogy
és csak idő kérdése, hogy politikai vagy technikai akadályokba ütközzön. A fő kockázati tényezők:
- a háborús eszkaláció miatt megnőhet az esélye, hogy Ukrajna a jövőben rakétákkal, nagy hatótávolságú fegyverekkel veszi tűz alá az orosz olajinfrastruktúrát. Hadiesemény vagy szabotázsakció nyomán a Barátság-vezeték működése is leállhat.
- Bár a Lukoil-szankció után megállapodás született Ukrajnával a 2029-ig élő ukrán-orosz olajszállítási szerződés teljesítéséről, a két ország között annyira feszült a viszony, hogy nem zárható ki: Kijev a jövőben blokkolja a fizikai vezetéket.
- Az EU szigorítja az olajszankciókat a csővezetéken történő behozatalnál.
