A G7 talált egy, a felcsúti dollármilliárdos Mészáros Lőrincnél is sokszorosan gazdagabb embert, legalábbis a cégiratok alapján: T. János az általa jegyzett két cégbe összesen 13 500 milliárd forint vagyont tolt be. A Donor Zrt.-t és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-t 2023-ban alapították, mindkét cég egyetlen vagyont tüntetett fel az év végi mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben: 1 darab, közelebbről meg nem nevezett brazil államkötvényt, amiért váltóval fizettek. A váltókövetelés a két céget tulajdonló T. Jánosé, lejárata – a kötvényekkel megegyezően – 2036. szeptember.
A leírtak alapján úgy fest, hogy bármely egyszerű ügyfélnek igazolnia kell, ha például néhány millió forintot akar befizetni/átutalni a bankjában, egy cégbe viszont bármekkora értéket be lehet csomagolni értékpapír formájában, nem firtatja senki, hogy létezik-e az értékpapír, vagy honnan származik az ellenértéke.
Két eset lehet: ez vagy könyvelési csalás, vagy tényleg benne van a cégben a mesés vagyon. Az előbbi a valószínűbb, az utóbbi a rosszabb lehetőség, mert akkor adódik a kérdés: miből? – posztolta a korrupciós ügyek feltárásában aktív országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos. A kérdés – tényleg ott van-e ez a rengeteg pénz – eldöntése érdekében jelezte, feljelentést tesz csalás, pénzmosás és színlelt szerződés gyanúja miatt a G7 által fellelt cégek ügyében.
Irreális, 38 milliárd dolláros kibocsátás
Állampapír-piaci, befektetési szakemberek egybehangzóan úgy vélik, sántít a történet a brazil állampapírokkal. A két cég mérlegében 1–1 darab, 2036. szeptemberi lejáratú államkötvény szerepel pénzügyi vagyonként, amiért váltóval fizettek. Szabó E. Viktor, a londoni Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója azonban azt közölte lapunk kérdésére, hogy sem fix kamatozású, sem floater (a bankközi piac kamatainak alakulásához kötött) államkötvényeket nem bocsátottak ki Brazíliában 2036-os lejárattal. Nemcsak a dollárban denominált nemzetközi, hanem a brazil reálban kibocsátott belföldi papírok között sem találhatók ilyenek.
A 13 500 milliárd forintos (mintegy 38 milliárd dollárnyi) érték pedig irreálisan nagy a feltörekvő piaci országok összevetésében. Ez körülbelül négyszer akkora összeg, mint amekkora értékben a legnagyobb kibocsátó országokban éves szinten forgalomba hoznak állampapírokat – tette hozzá.
A világ legnagyobb piaci kapitalizációjú tőzsdei vállalatánál az Apple-nél „belefér” egy ekkora méretű értékpapír-kibocsátás, de ez esetben is aligha elképzelhető, hogy egyetlen vásárló kezében koncentrálódjon a teljes befektetés, azt több szereplő közt diverzifikálnák.
Napjainkban az államkötvények jellemzően dematerializált formában forognak, tehát nemigen lehet effektív, papíralapú kötvényeket betenni egy széfbe, pláne nem ekkora nagyságrendben. Az elterjedt gyakorlat, hogy az államkötvények a vásárlást és az elszámolását követően egy letétkezelőhöz, értékpapírszámlára kerülnek, az eszközöket nem „engedik ki” csak úgy a rendszerből.
