A 2024. januári bérek kifizetésére sajnálatos módon késedelmesen kerül sor. Ezzel egyidejűleg február 12-től – egyelőre határozatlan időre – állásidőt rendelünk el
– ezzel a szöveggel kaptak levelet a csornai napelemgyár, az Ecosolifer Heterojunction Kft. dolgozói.
Nem először fordul elő az üzem történetében ilyesmi: 2022 júniusában írtuk meg, hogy akkor már három hónapja nem kaptak fizetést a munkavállalók. Az állományi létszám akkor 52 fő volt, ők húsvétra kapták a kellemetlen meglepetést. Ha hónapokat késve is, de végül pénzükhöz jutottak a dolgozók, később egyikük arról számolt be, hogy 8000 forint „kárpótlást” is kaptak.
Amilyen fényes kilátásokkal kecsegtet a napelemes biznisz, olyan vontatottan indult a csornai projekt: 2014-től húzódott az üzem beindítása, egészen 2020 végéig, akkor kezdték a termelést. Nagy áttörés azonban nem látszik a mérlegekben:
(a 2023-as adatokat május 31-éig kell leadni a cégbíróságnak). Pedig a korábban csak fantomgyárként emlegetett csornai üzem jelentős állami közreműködéssel épült fel. A beruházás
- egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forint támogatást kapott,
- csaknem 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el,
- a kormány bankja, az Eximbank 22,5 millió euró hitelt nyújtott számára,
- később a kormány másik bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. átvette a hitelt, sőt megemelte a keretet. Az indoklás szerint azért, mert a piaci kereslet miatt megduplázzák a kapacitást. (A hitelbiztosítéki nyilvántartásban 80 millió eurós biztosíték szerepel, az MFB csak 40 millió eurós kölcsönről beszélt.)
Mindenki naperőművet épít, mi a gond?
Magyarországon gyors tempóban bővül a naperőművek termelése, már a Paksi Atomerőműhöz fogható, sőt azt némelykor meg is haladja. Az Energiaügyi Minisztérium jelentése szerint február 16-án déltájban csúcsot döntött, 2756 megawattig futott fel az 50 kW feletti napelemes rendszerek összes termelése. Tavaly egyébként több mint 1600 megawattal nőtt a naperőművek beépített teljesítménye, és a minden korábbit felülmúló éves bővülésen nagyjából fele-fele arányban osztoztak az ipari és a háztartási méretű rendszerek. Ezek szerint a kereslettel nem volna gond. Kérdéseket küldtünk az Ecosolifer címére az ügyvezetőnek, Haidegger Ákosnak, azt firtatva, hogy ilyen körülmények között mi okozza a problémát Csornán, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Érdeklődtünk a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumnál is, tudnak-e a csornai ügyről, és terveznek-e intézkedést. Kíváncsiak voltunk, hogy a támogatások felhasználását illető korábbi szabálytalansági vizsgálat milyen megállapítással zárult, az Ecosolifer fizeti-e rendesen a törlesztőrészleteket az MFB-nek, illetve felmerült-e, hogy az állami bank felmondja a kölcsönszerződést. Cikkünk megírásáig azonban nem reagált a nemzetgazdasági tárca és az állami tulajdonú bank sem.
Az Ecosolifernél sem a budai irodában, sem a csornai üzemben nem vették fel a telefont. Nevük elhallgatását kérő dolgozóktól annyit tudtunk meg, hogy a gyárban két műszakra való körülbelül 30 ember dolgozik, pontosabban dolgozna. Az üzemben úgy tudták, hogy tavaly decembertől új cellatípus gyártására állnak át, de az év végén nem indult be a termelés. Arra a kérdésre, hogy az átállás elhúzódása vagy más ok miatt késik a bérfizetés, illetve küldték állásidőre az embereket, nem kaptunk választ. Ha a dolgozók érdeklődnek, akkor konkrétumok helyett türelmet kérnek tőlük.
„Szerintem ott inkább csak «gyártogatás» folyik, nagy szállítmányozás, forgalom sosem látszott a kerítésen kívülről” – mondta kérdésünkre az egyik, Győr-Moson-Sopron megyében ténykedő napelemes kivitelező cég képviselője. A napelemes piacon van évek óta, de azt mondta, nem találkozott még Ecosolifer gyártású termékkel. Ezt a szakmában azzal magyarázzák, hogy a csornai gyár nem teljes paneleket gyárt, hanem a panelekhez cellákat állít elő, amiket alkatrészként beszállít a megrendelőinek. Azt nem tudják, milyen cégeknek szállít az Ecosolifer, a kft. mérlegbeszámolójából annyi derül ki, hogy nem belföldön értékesít, a 2022-ben elért 1,2 milliárd forint árbevételének döntő része exportra kerül, az EU-n kívüli országba. Hogy pontosan hová, azt nem közlik, az anyavállalat mindenesetre unión kívüli: az EcoSolifer AG a svájci Sarnenben van bejegyezve. (A cég hátterét annak idején a Népszabadság kutatta: tőkeerős külföldi befektetőkre azonban nem bukkant, viszont a magyar származású Haidegger Ákos mellett megtalálta a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát.)
Még több pénz kellene
A mérlegei alapján nem áll jól az Ecosolifer szénája. 2021-ben a 20 millió forintot sem érte el az árbevétele – ez kevesebb volt, mint az ügyvezető tevékenységéért járó 33 millió forint javadalmazás –, a veszteség ugyanakkor meghaladta a 2,2 milliárd forintot.
Tegyük hozzá, hogy abban az évben könnyebbséget jelentett, hogy a Covid-járvány miatt az MFB-vel kötött hitelszerződésben vállalt negyedéves kamatfizetés szünetelt 2022. szeptember 15-ig. A cég könyvvizsgálója, a BDO Magyarország már a 2021-es mérleg alapján felhívta a figyelmet arra, hogy rendezni kell a cég tőkehelyzetét. Akkor a saját tőke mínusz 1 milliárd alá esett, és a BDO jelezte, hogy ez nem felel meg a társasági formára előírt tőkekövetelménynek. Ha a társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges saját tőke biztosításáról, akkor a társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulást, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről – vetítette előre a könyvvizsgáló.
2022-ben folytatódott a kálvária: az Ecosolifer 1,2 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és 3,8 milliárdra nőtt a veszteség. Az Ecosolifer kötelezettségei 18,7 milliárd forintot tettek ki, ebből 11,4 milliárd volt a hosszú lejáratú, fejlesztési, beruházási hitel, amit az MFB folyósított. (Rövidlejáratú kötelezettségek között van nyoma 3 milliárd forintnyi MFB-kölcsönnek és 2,2 milliárd forint tagi hitelnek a svájci anyacégtől.) Az Ecosolifer veszteségei miatt a saját tőkéje 2022 végére mínusz 4,8 milliárd forintra zuhant. Ennek ellenére cikkünk megírásáig nem volt nyoma annak, hogy a veszteségek pótlására tőkét emeltek volna a cégben, vagy más módon rendezték volna a helyzetet, de annak sem, hogy kezdeményezték volna a cég megszüntetését.
A beszámolóból olyasmi rajzolódik ki, hogy újabb pénzeket kellene beleölni a csornai gyárba. A tőkepótlás és a fennálló hitelezői követelések rendezésével kapcsolatban olyan megoldásról írnak, amely „kapacitásbővítés mellett képes a tőkehelyzet konszolidációjára”. Külső befektető bevonásával a társaság tőkeemelést hajt végre és a tőkeemelés összegével megegyező egyösszegű törlesztést fizet a banki hitelezők számára. A banki hitelezők fennmaradó követelését megfelelő konstrukció mellett átütemezik, és ezzel egyidejűleg az új befektető a napelemcella-gyártó kapacitás bővítését, valamint napelem modulok gyártását finanszírozza. A Haidegger által ellenjegyzett beszámoló szerint 2022-2023-ban négy szándéknyilatkozatot írtak alá külföldi befektetőkkel. A 2023. májusban leadott szövegből az derült ki, hogy a befektetői és hitelezői egyeztetések folytak, a társaság tőke- és hitelhelyzetét kapacitásbővítéssel egybekötve kívánják rendezni 12 hónapon belül.
