Gazdaság
Csorna, 2014. szeptember 20.
Áder János köztársasági elnök (j) és Haidegger Ákos, a csornai beruházást végrehajtó EcoSolifer Kft. ügyvezető igazgatója a mintegy 15 milliárd forintos beruházással épülő csornai napelemgyár alapkövének lerakásán 2014. szeptember 20-án.
MTI Fotó: Cseh Dániel

Még több állami hitelt kap a szellemberuházás, amit az OLAF vizsgál

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 09. 13. 15:35

Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél.

Bankot váltott a befektető, amelynek négy év alatt sem sikerült a helyére tenni a napelemgyártó sor darabjait a világcsodaként beharangozott, 15 milliárd forint költségűre tervezett csornai gyárban. Az Áder János köztársasági elnök által adjusztált beruházást 2014-ben kezdték el, de máig nem termel az üzem, viszont gyanússá vált az EU csalás elleni hivatalának, a hvg.hu információja szerint vizsgálatot is indít a projekt ügyében. Az OLAF tisztázni akarja, hogy célba értek-e az uniós polgárok adóforintjai, vagy másfelé gurultak az eurók, magyarul elcsalták-e a támogatást.

Valamiféle gyanú korábban Magyarországon is felmerült, legalábbis az uniós forrás felhasználásával kapcsolatban a gazdasági tárca 2016-ban szabálytalansági vizsgálatot kezdett, a támogatás vissszafizetéssel sújtott projektek listáján azonban nem találtuk meg a csornai beruházást. Az unió egyébként a beruházás költségének töredékét finanszírozta, 1,9 milliárd forint támogatást nyújtott, a magyar állami hozzájárulás nagyságrenddel vaskosabb volt. Egy parlamenti interpelláció nyomán a napelemgyár kérdése tavaly egészen az ügyészségig ért, de az állami közreműködés nem szűnt meg. Sőt.

Az EcoSolifert még 2014-ben egymilliárd forint támogatásra érdemesítették egyedi kormánydöntéssel, az Eximbank pedig eredetileg 22,4 millió euró hitelkeretet hagyott jóvá a projektre, a jelzálogjogot 2015 júliusában be is jegyezte a cégbíróság a cég üzletrészeire. Úgy értesültünk, hogy nem mindenki támogatta az ügyletet, az Eximbank tavaly év végén tragikus hirtelenséggel elhunyt vezére, Urbán Zoltán szívesen megszabadult volna a projekt finanszírozásától, de hiába.

Budapest, 2015. jœnius 4.
Urb‡n Zolt‡n, az Eximbank vezŽrigazgat—ja a Szijj‡rt— PŽter kŸlgazdas‡gi Žs kŸlŸgyminiszterrel a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) szŽkh‡z‡ban tartott sajt—t‡jŽkoztat—n Budapesten 2015. jœnius 4-Žn. A korm‡ny 2018-ig szeretnŽ 12 ezerre nšvelni az exportkŽpes, magyar tulajdonban lŽv? kis- Žs kšzepes v‡llalkoz‡sok (kkv) sz‡m‡t a jelenlegi 3 ezerr?l.
MTI Fot—: So—s Lajos
Urbán Zoltán
Fotó: Soós Lajos / MTI

Az Eximbank jelzálogjogát végül idén augusztus elsején törölték, ám ennek nincs köze a csalás elleni hivatal vizsgálatához, sem ahhoz, hogy az építkezés elhúzódott. A cégdokumentumok alapján

az Eximbanktól egy másik kormánybank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) vette át a stafétát. Idén március óta szerepel a jelzálogjoga az EcoSolifer üzletrészein, és a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásából az is kiderül, hogy 80 millió eurót biztosított be az MFB. Ez több mint 24 milliárd forint, majdnem négyszerese az eredeti, az Eximbank által nyújtott durván 7 milliárdos hitelnek.

Ezek szerint még az eddiginél is nagyobb fantáziát látnak az üzletben, amely mögött a cégjegyzék szerint a svájci Obwalden kanton központjában, Sarnenben bejegyzett EcoSolifer AG áll. Az Áder-féle alapkőletétel környékén a Népszabadság részletesen foglalkozott a svájci anyacég hátterével, tőkeerős külföldi befektetőkre azonban nem bukkant, viszont a magyar származású Haidegger Ákos mellett megtalálta a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát.

A 24.hu kérdéseire, hogy az MFB milyen megfontolásból lépett be az Eximbank helyére, miért emelték a hitel összegét, milyen garanciát látnak a napelemgyár beindulására, a fejlesztési bank nem reagált a megadott határidőig. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint mindenesetre hitelkeret-szerződés jött létre a kormánybank és az EcoSolifer között 80 millió eurós plafonnal, és ilyen összeg erejéig jelzálogjogot alapítottak az MFB javára. A kölcsönfedezet (vagy zálogtárgy) az EcoSolifer fővállalkozói szerződéseiből eredő minden fennálló és jövőbeni követelése, a végtermékértékesítési szerződéseiből eredő valamennyi követelése, valamint a know-how. Ezek szerint az MFB azzal számol, ami eddig nem következett be: vagyis hogy rengeteg napelemet fog eladni az EcoSolifer.

Válaszolt az MFB a Kisalföldnek: 40 millió euróra növelték a hitelkeretet

Az MFB végül a Kisalföldben megjelent cikk linkjével válaszolt, ami a 24.hu kérdéseinek megküldése után egy nappal jelent meg. Eszerint a fejlesztési bank 40 millió euró összértékben kötött finanszírozási megállapodást az EcoSolifer Kft.-vel. Arra nem tér ki az írás, miért váltották ki az Eximbank hitelét, de az állami kölcsön megduplázására igen. Ezt a napelemek iránti erős piaci igénnyel indokolta, hozzátéve, hogy a gyár az üzleti kereslet kielégítésére a korábban tervezettekhez képest jelentős kapacitásbővítés mellett kezdi meg a termelést. A 24.hu további kérdéseit azzal zárta rövidre az MFB, hogy a bank- és üzleti titokra vonatkozó jogszabályok miatt a Kisalföld cikkében megjelent adatokon túl nem nyújthat részletesebb tájékoztatást.

Kiemelt képünkön: Áder János köztársasági elnök és Haidegger Ákos, a csornai beruházást végrehajtó EcoSolifer Kft. ügyvezető igazgatója a csornai napelemgyár alapkövének lerakásán 2014. szeptember 20-án. Fotó: Cseh Dániel / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Kommentek

Closeup of big gold nugget, finance concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.