Gazdaság

Rákényszerítenek a webáruházakra egy olyan szabályt, ami több ponton ellentétes az érdekeikkel

Czeglédi Zsolt / MTI
Czeglédi Zsolt / MTI

Március 28-tól a webáruházaknak biztosítaniuk kell a postai kikézbesítés lehetőségét is a webshopjukban, ami olvasatunkban durva beavatkozásnak tűnik a piaci viszonyokba. Megkérdeztük a magyar webáruházakat képviselő Ecommerce Hungaryt, ők mit szólnak ehhez, illetve a posta jogszabály-alkalmazással kapcsolatos ukázához. Mint megtudtuk, velük előzetesen nem egyeztetett a jogalkotó, csak a rendelet megjelenése után kértek állásfoglalást az MPL-től. Erre lehetett válasz a posta weboldalán megjelent tájékoztató, illetve a kiküldött hírlevél, ami további kérdéseket generált az érdekképviseletnél.

Postai hírlevél a webáruházaknak

Miután a részletszabályok a törvény életbe lépése előtt 40 nappal még ismeretlenek a teljes magyar e-kereskedelmi szakma előtt, csak arra a hírlevélre hagyatkozhatunk, amit február 16-án küldött ki a posta a legtöbb magyar webáruháznak (TEÁOR 4791 fő tevékenységi körű vállalkozásnak) – írta megkeresésünkre az Ecommerce Hungary alelnöke, Zabari István.

A hírlevél alapján az új törvény a legtöbb esetben fejlesztési terheket rak a magyar webáruházakra, jelentős versenyhátrányba sodorva azokat a nemzetközi szereplőkkel szemben. A jó hír, hogy a posta hírlevele alapján a kormányrendelet nem biztosít kizárólagosságot a Magyar Posta Zrt. részére, az érintett kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozások jogosultak tehát minden más postai (kézbesítési) szolgáltatóval is szerződést kötni, és azok elérhetőségét feltüntetni a honlapjukon. Ugyanakkor a posta két lehetséges választásra kötelezi a magyar székhelyű webáruházakat, de mindkét esetben kötelezni kívánja, hogy az egyetemes vagy az üzleti MPL-szolgáltatást a többi szolgáltatóval azonos módon tüntessék fel a magyar webshopok honlapján.

Media Hungary Zabari István

Az egyik út, hogy a webáruház az úgynevezett egyetemes szolgáltatást veszi igénybe, amihez regisztrál. Ez azért faramuci helyzet, mert

  • alaptörvényellenes lenne kötelező szerződéskötést előírni,
  • ugyanakkor a regisztráló webáruháznak el kell fogadnia a Magyar Posta Zrt. általános szerződési feltételeit

– írta Zabari István a 24.hu-nak.  Álláspontjuk szerint ez egy bújtatott szerződés akkor is, hogyha csak regisztrációnak nevezik. Gond az is, hogyha a kisebb webáruház ezt az utat választja, a posta meghatározza, mennyit fog számlázni a webshopnak, ami – a társaság kommunikációja szerint – kötelezően ugyanaz az ár kell, hogy legyen, mint amit a webshop a fogyasztótól el kell hogy kérjen, az alábbiak szerint.

„Társaságunk az általános szerződési feltételekben a következő árakat kívánja alkalmazni:

  • Csomagautomatába, PostaPontra vagy postára kézbesítve: bruttó 990 forint/db.
  • Háznál történő kézbesítés esetén: 0–10 kg-ig bruttó 1990 forint/db.
  • Háznál történő kézbesítés esetén: 10–20 kg-ig bruttó 2990 Ft/db.
  • Háznál történő kézbesítés esetén: 20–40 kg-ig bruttó 5990 Ft/db.

Az ön honlapján tehát – egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a fenti árakat szükséges feltüntetni.”

Az érdekvédelmi szervezet szerint ez így teljesen ellentétes egy webáruház működésével, hiszen a fogyasztó felé nem súly, hanem bruttó vásárlási összeg alapján képez szállítási díjat egy webshop, mert a bevétellel arányos árrésből tud kedvezményes vagy ingyenes szállítást biztosítani. Ez nem magyar jelenség, a világon mindenhol így van a kiscsomagos e-kereskedelemben – ha a vásárlási összeg alacsony, akkor a webshop árrés híján kénytelen a teljes logisztikai költséget – melynek csak egy része maga a szállítás – áthárítani a vevőre. Ám, ha a vásárlási összeg emelkedik, a webshop lemondhat a haszna egy részéről, hogy megszerezze a vevőt.

Példájuk szerint, ha egy kis magyar webáruházban a vásárló vesz bruttó 1000 forintért valamit, amin a kereskedőnek 100 forint haszna van, és bruttó 990 forintért PostaPontot vagy csomagautomatás szállítást választ a vevő, akkor a webshopnak ebből a bruttó 100 forintból kell kigazdálkodnia a csomagolóanyag jellemzően több száz forintos költségét, a munkabéreket, annak járulékait, a bérleti díjat és a postára szállítás díját is, hiszen ebben az esetben a posta nem megy ki a csomagért, csak postahelyen lehet feladni. Az e-kereskedelem alapvetően a sűrű fillérekről szól, nyilvánvalóan óriási versenyhátrány, ha egy webshop munkatársának minden délután el kell mennie a postára sorban állni – tette hozzá Zabari István.

Jászai Csaba / MTI

Lehúzhatják a redőnyt a kisebb webshopok

A másik nem vizsgált hatás a kis és közepes méretű magyar webshopoknál, hogyha a kötelező eladási ár megjelenítése garantáltan visz el a teljes forgalomból csomagot, ami a shop számára kizárja vagy legalábbis nehezíti, hogy egy általa üzleti alapon választott futárszolgálattól jobb árat szerezzen. Hátrány lehet, ha a webshop időnként felad raklapos vagy nagy méretű terméket is, de nem tud az erre specializálódott futár számára csomagszámot biztosítani, mert a kis csomagot más viszi el – ilyenkor a másik futárcég ajánlatot sem fog adni neki. Zabari István a Lumenet világítástechnikai webáruház tulajdonosaként például tapasztalta, hogy évekig azért nem tudták bevezetni a csomagautomatás vagy hasonló kiscsomagos szállítási módokat, mert, ha a teljes csomagszámuk egy jó részét elvitte volna egy szolgáltató, nem állt volna szóba velük egy másik szolgáltató, hogy elvigye a napi egy raklapos vagy túlméretes szállítmányt.

Szintén nem veszi figyelembe a törvény azt a gyakori esetet, amikor egy webshopnak akár többéves kizárólagos szerződése van egy futárszolgálattal – a kedvező árhoz kötött vállalt csomagszámmal. Sok esetben lehet a kizárólagosság megszűnésének ténye szerződésszegés, de talán e helyzetben a többi futárszolgálat is el fogja fogadni, hogy ez ellen nem lehet semmit sem tenni, ugyanakkor, ha a jogszabályváltozás miatt (kötelező postai kézbesítés) a shop nem tudja teljesíteni futárpartnere felé a kedvezményes árhoz tervezett darabszámot,jogosan fognak a futárok akár tízmilliós kötbéreket kivetni a magyar webshopokra – borítékolta.

Jól látható, hogy ebbe a belekényszerített helyzetbe a kisebb magyar webáruházak könnyen tönkre mehetnek.

Zabari István feltételezi, nem ez a jogalkotó célja.

A másik a posta által felkínált lehetőség a webáruházaknak az egyedi szerződéskötés, ahol – nyilván egy bizonyos napi mennyiség felett – ugyan felveszik a webáruház telephelyén a csomagokat, de ezenkívül az összes fentebb ecsetelt problémával szembe kell néznie a magyar webáruház-tulajdonosoknak. Az érdekképviselet véleménye szerint szerződéskötés esetén a webáruházban megjelenítendő árak kapcsán a Posta kommunikációja rendkívül kétértelműen fogalmaz:

„Az Ön honlapján tehát – egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a fenti árakat szükséges feltüntetni.”

Ezt szerintük érthetjük úgy is, ha van a webshopnak MPL-es szerződése, akkor szabad áron kínálhatja a fogyasztó felé a kiszállítást, ami logikusan például 1000 forintos rendelésnél 1990 forint, 20–30 ezer forintos rendelésnél akár ingyenes. Ugyanakkor egy szerződés egészen biztosan nem tartalmazhat olyan passzust, hogy a piaci áron megvásárolt szolgáltatást a webshop mennyiért adja a fogyasztó felé. Jómagam is rendelkezem korábbról MPL-szerződéssel, amely nem tartalmaz javasolt fogyasztói árat, hiszen ilyet jogkövető ember nem írhat alá – írta Zabari István. Ebben a kérdésben állásfoglalást kértek a postától.

Problémás lehet az is, hogyha a webáruház szerződik az MPL-lel, nemcsak a fentebb már taglalt problémákkal kell szembenéznie, hiszen a legnagyobb webáruházmotorok tartalmazzák az MPL-t, mint szállítási módot. Egyedi motoros webáruházaknál ez is komoly fejlesztési költség. Ha azonban nem olyan méretű a webáruház, hogy ez lehetséges legyen, egy eddig nem létező szállítási módot kell lefejlesztenie saját webáruházmotorjába, vagy magának a webáruházmotornak (például Unas, Shoprenter, stb.) kell azt megtennie. A posta hírlevelében ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta a webáruházakat, hogy felvették a kapcsolatot a legnagyobb webáruházmotorokkal. Az Ecommerce Hungary piaci információi szerint azonban ez nem történt meg.

Székely Gergely, webáruházakat képviselő ügyvéd szakmai oldalról megjegyezte, amit a posta állít, az jóval több annál, mint amit a jogszabály előír. A kormányrendelet ugyanis semmilyen szerződéses/regisztrációs kötelezettséget nem ír elő, nincs azonnali kötelezettség benne. Egyelőre. Az Ecommerce Hungary szerint, mivel jelenleg nincs a részletekről jogszabály, a fenti információk csak a posta tájékoztatójából valók, így nem lehetünk bizonyosak abban, hogy március 28-án pontosan milyen szállítási szabályozás vonatkozik majd a magyar e-kereskedőkre.

Hogy hogyan alakult a posta csomagforgalma, és hogyan látja a jelenlegi helyzetet, illetve a közeljövőt a Postás Szakszervezet, arról is írtunk.

Kapcsolódó

Ajánlott videó

Olvasói sztorik