Az Orbán-kormány felhatalmazta a külgazdasági és a külügyminisztert, az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodás szövegének véglegesítésével – derült ki a keddi Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározatból, amit a Népszava vett észre. A „mini-Dubajként” megismert beruházásról szóló megállapodásról azt írták, hogy a kabinet kinyilvánította, hogy egyetért a a gazdasági megállapodás bemutatott szövegével és elrendeli a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet benyújtását az Országgyűlésnek.
Ez pedig a lap szerint arról szól, az Orbán-kormány egy gyakorlatilag felmondhatatlan gazdasági együttműködési megállapodás aláírásához kér parlamenti jóváhagyást. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által korábban közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel (UAE) kötendő 15 évre szóló szerződést ugyan hat hónapos határidővel felmondhatják a felek, de a felmondás nem érinti a már megkezdett projekteket, az aláírt kötelezettségvállalásokat, megbízásokat, szerződéseket, de még a munkaterveket se az adott megállapodások lezárásáig. Kivéve persze, ha a felek erről másként döntenek. Így egy jelenlegitől eltérő összetételű kormány később hiába döntene úgy, hogy eláll a közös ingatlanfejlesztéstől, a jelen megállapodás nyomán indult beruházásokat befejezik – jegyzi meg a cikk.
Rákosrendező 130 hektáros területére álmodott „mini-Dubaj” városnegyedről szóló első megállapodás-tervezet szerint még 600 millió euró (228 milliárd forint) értékű közlekedési beruházás megvalósítását vállalta a magyar kormány. Ebben a Szegedi úti közúti és egy másik gyalogos felüljáró megépítése mellett a vasúti pálya fejlesztését, valamint az M1-es metró meghosszabbítását vállalták.
Cserébe az emirátusokbeli befektető vállalta, hogy az által kijelölt jogalany 5 milliárd euró (1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg. A fentiek alapján az elfogadott tervezet szerint az Orbán-kormány „legalább 800 millió EUR ( 304 milliárd forint) becsült összeg erejéig” biztosít forrásokat a gyalogos és közúti felüljáró megépítésére, a vasúti pálya fejlesztésére, a kisföldalatti meghosszabbítására, valamint kerékpár és gyalogosutakra.
Az is új elem – írják –, hogy a projekt keretében megvalósításra kerülő ingatlanfejlesztések (a szöveg nem korlátozza ezt a lakásokra) 5 százalékos adókulccsal legyenek értékesíthetőek. (Az új lakások után jelenleg 5 százalék áfát kell fizetni, ám az erre vonatkozó jogszabály lejárt volna a nemzetközi megállapodás 15 éves időtartama alatt, ráadásul csak lakóingatlanra vonatkozik, irodákra, kereskedelmi célú ingatlanokra nem.) Az emírségek ehhez képest egyelten fillérrel sem ígér többet, mint korábban, sőt a tervezetben már csak annyi szerepel, hogy „ösztönzi a kijelölt jogalanyt” 5 milliárd euró összegű beruházás megvalósítására.
A projektet kiemelt állami beruházássá nyilvánítja az Orbán-kormány, amellyel kiemeli az általános építés szabályozási körből a beruházást.
