Bár az elmúlt hónapokban kedvező hírek érkeztek a magyar gazdaság állapotáról – újra nőnek a reálbérek, véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, egy számjegyűre csökkent az infláció –, ám számos mutatóban egyelőre nem látszik vagy túl lassú a javulás – írja hétfői cikkében a G7.
A portál szerint még nem lábaltunk ki a válságból, és csalóka lehet néhány – első ránézésre kedvező – adat, amelyek a következő időszakban fognak majd megjelenni.
A lap felidézi: a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest már növekedni tudott a nemzeti össztermék, ami definíció szerint a recesszió végét jelenti, ám ezzel a magyar gazdaság csak megközelítette, de még nem érte el azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. Ráadásul a visegrádi négyek között már Szlovákia és Lengyelország gazdasága is jobb teljesítményt nyújtott június és augusztus között, mint 2022 januárja és márciusa között, ami a magyar és cseh gazdaságról nem volt elmondható.
Ami az inflációt illeti: az uniós módszertan szerint éves alapon 9,6 százalékos infláció még mindig a legmagasabb volt a visegrádi országok körében, és pontosan ugyanakkora volt a mértéke, mint 2022 áprilisában, amikor a drágulás mértéke még felívelő szakaszban volt, és viszonylag távol volt még a 2023. januári 26 százalék feletti csúcsától.
Mint írják, az inflációhoz kapcsolódik a bérek vásárlóerejének alakulása. Itt a jó hír a szeptemberi reálbér-növekedés volt, a rossz hír viszont, hogyha hosszabb időtávon – az 1990-es árakat változatlannak véve – nézzük a magyar reálbérek alakulását, az látszik, hogy az idei első kilenc hónap átlagos reálbérszínvonala és a tipikus dolgozó bérhelyzetéről jobban árulkodó mediánbérek reálértéke is a 2021 hasonló időszakában jellemző szintet közelítette meg.
Visszatért a lakosság vásárlóerejének a növekedése, de 2020–21-es szinten van, tehát gyakorlatilag feltaláltuk az időgépet, és sikerült visszautazni nagyjából három évet. De a helyreállás nem fog megtörténni egyik pillanatról a másikra. Azért, mert pozitív a reálbérek alakulása, attól még nem kezd el mindenki ész nélkül fogyasztani
– mondta erről a G7-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Mindezek ellenére a közeljövőben várhatóan egyre jobb adatok jönnek a magyar gazdaságról. Ennek egyrészt a növekedés összetételéből következő okai lesznek, másrészt pedig statisztikai hatásokról lesz szó. Utóbbira jó példa a növekedést mutató harmadik negyedéves GDP-adat, ami az előző évi aszály miatt nagyon alacsony bázisról idén csaknem 90 százalékos növekedést produkáló mezőgazdaság nélkül 4 százalékos visszaesést mutatott volna. A statisztika úgy mutatott növekedést, hogy közben az ipar, az építőipar és a szolgáltatások hozzáadott értéke még mindig nem érte el a tavalyi szintet – írja a portál.
