Írtuk, már hivatalos hogy 6 százalékos lesz januárban a nyugdíjemelés. A nyugdíjakat a költségvetésben becsült várható infláció mértékével emelik, ha pedig év közben az látszik, hogy az infláció nagyobb lesz, akkor novemberben visszamenőleges korrekciót kell végrehajtani. Mint a SzeretlekMagyarország.hu emlékeztet, az elmúlt években rendszeresen szükség is volt erre, mert, alulbecsülték a várható inflációt. Hogy jövőre kell-e ettől tartani, és mennyit érnek valójában a nyugdíjak, többek között erről is kérdezték Farkas András nyugdíjszakértőt.
A nyugdíjszakértő hangsúlyozta, a nyugdíjemelés 2024. január 1-jétől annak jár, aki 2023. december 31-én már nyugdíjban részesült. Azok, akiknek 2024-ben állapítják majd a nyugdíjukat, csak 2025-től számíthatnak majd nyugdíjemelésre. Megemlítette, a nagyon magas inflációs időszakokban, amilyen idén volt, meg tavaly, nagyon sok nyugdíjas nehezményezte, hogy
A nyugdíjak reálértékének megőrzése szerinte több sebből vérzik. Például a nyugdíjemelés mindig a becsült infláció alapján történik, az utólagos korrekció szintén. Az idei novemberi 3,1 százalékos korrekció például a 18,5 százalékra becsült nyugdíjas infláció alapján történhetett, de hogy mennyi a tényleges infláció, azt majd csak 2024 februárban közli a KSH. Viszont jövőre már nem lesz egy pótlólagos visszamenőleges emelés a tényleges infláció tükrében, akkor sem, ha az magasabb lenne a 18,5 százaléknál. Pedig abban szintén elemzői konszenzus van, hogy az éves nyugdíjas infláció éves 2023-ban valahol 19,1% körül lehet minimum – magyarázta.
Az utóbbi két magas inflációval terhelt évre is rákérdeztek, megvolt-e legalább az inflációkövető emelés. Mint a nyugdíjszakértő elmondta, a 2022-es emelés körülbelül fél százalékkal maradt el a tényleges nyugdíjas inflációtól. Az idei, 2023-as emelés pedig 1,2 százalékkal múlta alul a 2022-es tényadatokat. Vagyis a becsült infláció alapján elrendelt emelés elmaradt a tényleges inflációtól. Mint Farkas András megemlítette, amikor ez történik, azt rendre nehezményezik is a nyugdíjas szervezetek. Picinek tűnnek ezek a különbségek, de például 2023-ban 1 százalékpont nyugdíjemelés 55 milliárd forintba került. Tehát
Mint írtuk, korábban is előfordult, hogy nem volt meg az inflációkövető emelés.
Farkas András szerint a nyugdíjasok relatív csúszdára kerülnek, amikor az átlagkeresőkhöz képest a nyugdíjak értéke mindig egy kicsit kevesebbet ér. Szerinte a kormányzat ezt próbálta orvosolni a 13. havi nyugdíj bevezetésével, ami a csúszda meredekségén jelentősen enyhített is – egy havi plusz nyugdíjas jövedelem annyi, mintha egy 8,3 százalékos nyugdíjemelést kapnának a 12 hónapban. És bár az intézkedés javított a helyzeten, szerinte a folyamatot nem tudta megfordítani.
