A minimálbér intézményrendszere a rendszerváltás közelében alakult ki, amikor a munkaadók és a munkavállalók egy érdekegyeztető tanácsban hozták meg a döntéseket. Mára ezt a valódi élet folyamatai messze felülírják, a reálgazdaságban egyáltalán nem mérvadó a minimálbér – fogalmazott Parragh László a portálnak.
A garantált bérminimummal kapcsolatban azt mondta, hogy ebben az esetben élesebb a vita, mert ott egy adott munkakör esetében egy papír birtokában magasabb bért kaphat valaki, illetve várhat el a munkaadótól.
A konferencián elmondta azt is, hogy a következő időszak nagy kihívása, hogy hogyan nézzen ki a bértábla Magyarországon. Szerinte az a megcsontosodott logika, hogy minden a minimálbéren múlik, már elmúlt. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a közszféra esetében meghatározó a legkisebb bérek alakulása. Hozzátette: a reálgazdaságban csak a befizetendő adó mértékét határozza meg, hogy mennyi a minimálbér, adott esetben azzal, hogy minimálbéren jelentik be a dolgozókat, de a többi pénzt sokan zsebbe fizetik ki.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium válaszából kiderült, hogy
A minimálbér és a garantált bérminimummal kapcsolatos tárgyalások jelenleg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében folyamatban vannak, amelyen a minimálbér megszüntetése nem, azonban a két kötelező legkisebb bérelem hosszabb távon történő egybeolvasztása felmerült.
Hozzátették azt is, hogy a kormány fontosnak tartja és támogatja a minimálbért és a minimálbéremelés emelését, mert az a versenyszféra egyéb béremelésére is érdemi hatással van. Az összeolvasztás irányába mutató lépés volt egyébként, hogy idén a minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedett, vagyis a két összeg közeledett egymáshoz.
Mint lapunk nemrég megírta: a Munkástanácsok arra tett javaslatot, hogy leghamarabb 2027-től a jelenleg központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot az úgynevezett bértarifa rendszer váltsa fel, vagyis ágazatonként állapodjanak meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról. Az ágazati érdekegyeztetés eddig nem jellemző gyakorlata természetesen nem máról holnapra alakul ki Magyarországon, ezért egy ilyen horderejű változás több év átmeneti időszak után működhet élesben.
A szakszervezet javaslata alapján a két minimálbér közti különbség a következő években úgy szűnne meg, hogy a minimálbér jóval nagyobb mértékben emelkedne, mint a garantált bérminimum.
