Az Európai Unió elvárásaihoz is igazodó, több évre szóló javaslatról már a jövő héten érdemben tárgyal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a portál megkeresésére elmondta: a szakszervezet arra tett javaslatot, hogy leghamarabb 2027-től a jelenleg központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot az úgynevezett bértarifa rendszer váltsa fel, vagyis ágazatonként állapodjanak meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról. Az ágazati érdekegyeztetés eddig nem jellemző gyakorlata természetesen nem máról holnapra alakul ki Magyarországon, ezért egy ilyen horderejű változás több év átmeneti időszak után működhet élesben.
Idén a minimálbér bruttó 232 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint.
Így a most magasabb bérminimumért dolgozó mintegy egymillió munkavállaló sem kerülne hátrányba – részletezte Palkovics Imre.
A szakszervezeti vezető rámutatott, a garantált bérminimum 2006-os bevezetésekor a munkanélküliség okozott komoly problémát, ezért a cél az volt, hogy a végzettséggel rendelkező munkavállalók bére magasabb legyen, mint a minimálbér, ezáltal elismerve tudásukat.
Ennek ma már nincs akkora jelentősége, mivel megváltoztak a körülmények. Palkovics kiemelte, elérkezett az idő, hogy a 2006 óta gyökeresen átalakuló munkaerőpiachoz jobban alkalmazkodó bérrendszer segítse a munkavállalók életszínvonalának javulását.
Palkovics Imre az economx.hu kérdésére megerősítette, hogy a Munkástanácsok által előterjesztett, több éves átmenetet tartalmazó programról már egyeztettek a munkavállalói oldallal, amely támogatta az elképzelést.
Az idei bértárgyalásokon csak a 2024-es minimálbérekről állapodnának meg a szociális partnerek, míg a közép- és hosszútávú programokról jövőre várható érdemi döntés. A Munkástanácsok elnöke jelezte: már jövőre dönteniük kell a képviseleteknek a pontos menetrendről, valamint a garantált bérminimum kivezetéséről.
Láthatáron a 400 ezres minimálbér?
Jelentős reálkereset-emelkedéssel járna a minimálbér felzárkóztatása a garantált bérminimum összegéhez. Noha az idei bérmegállapodás egyelőre csak a 2024-es legkisebb kereseteket tartalmazza, a minimálbér 15 százalékos és a bérminimum 10 százalékos emelése a középtávú előrejelzések alapján irányadó lehet 2025-ben és 2026-ban is.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a emlékeztetett: a 2017-2022 közti minimálbér megállapodás időszakában a minimálbér reálértéke átlagosan évente 5 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum pedig 7,1 százalékkal.
Ha 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban a garantált bérminimum összege évi 10-10 százalékkal, a minimálbér pedig évi 15-15 százalékkal emelkedne, majd 2027-ben a minimálbér további 16,2, a garantált bérminimum pedig csak 4 százalékkal nőne, mindkét kötelező legkisebb kereset 410 ezer forint lenne.
A szakértő kiemelte: 2027-ben a már egyesített minimálbér 410 ezer forintos összege reálértéken éves átlagban 11,4 százalékos növekedést jelentene.
