Az ÁKK módosította a 2023. évi finanszírozási tervét 4 113 milliárd forintos, módosított nettó finanszírozási igény figyelembe vételével. A lakossági értékesítés vártnál kedvezőbb alakulása, valamint a diszkontkincstárjegy (DKJ) iránti kereslet hatására kialakult többletlikviditás lehetővé tette a forintkötvényekre vonatkozó terv csökkentését – olvasható az adósságkezelő közleményében. A deviza finanszírozási terv emelése a 2024-ben esedékes devizakötvény lejáratok közel félmilliárd dollár értékben történő előfinanszírozását, továbbá a nemzetközi bizonytalanságból fakadó kockázatok mérséklését célozza – teszik hozzá.
A portál szerint az érdekesség az első mondatban rejlik, ugyanis eredetileg 3409 milliárd forintos finanszírozási igénnyel számolt az adósságkezelő, ezt emelte most meg 700 milliárd forinttal, ami a GDP nagyjából 0,9 százaléka.
Arra egyelőre nincs válasz, miért volt szükség a finanszírozási igény megemelésére, hiszen a költségvetés bizonytalan helyzetére ugyan sokan sokszor felhívták már a figyelmet, de a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél nem módosult eddig hivatalosan. Persze ez ESA(eredményszemléletű) hiányt jelent, ettől a pénzforgalmi hiány eltérhet, de az esetek többségében a kettő együtt jár. A magasabb finanszírozási igény jellemzően két dolgot szokott jelenteni:
- magasabb pénzforgalmi hiánnyal számol a kormány
- több tartalékot akar képezni az év végén
Azt egyelőre nem tudni, most melyik eshetőség áll fenn. Ugyanakkor az összeg árulkodó lehet, hiszen az idén 408 forintos euróárfolyam mellett 900 milliárd forintos uniós forrással számolt a kormány a költségvetésben, a forint erősödése miatt ez a jelenlegi (385-ös) árfolyam mellett már csak 770 milliárd lenne. Vagyis a finanszírozási igény 700 milliárd forintos megemelése
