Az európai uniós szegénységi kritérium alapján
- a magyar lakosság 70 százaléka szegénységi szint alatt él, és további 18-20 százaléka pedig az ennél súlyosabb nyomorgási szint alatt van
– emlékeztet a Pénzcentrum.
Azt is megemlítik, hogy a KSH által tavaly kiadott, a háztartások életszínvonalával foglalkozó anyaga többek között megállapította, hogy
- míg 2021-ben a legalsó jövedelmi ötödben az éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 131 ezer forint volt, addig
- a legfelső ötödben 4 millió 918 ezer forintot tett ki.
De óriási a bérolló a magyar megyék között is,
- 2023. első negyedévében több mint 444 ezer forint volt a nettó átlagkereset, mialatt
- Szabolcsban még a 260 ezer forintot sem érte el.
Ez több mint 180 ezer forintos különbség. A fővárosban pedig bő 40 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a bérrangsor legutolsó megyéjében. Erre írták, hogy ha nagyon-nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor ennyivel ér többet ugyanaz a munka Budapesten, mint Szabolcsban.
Arra is kitérnek, hogy Magyarország legjobban és legrosszabbul kereső dolgozóinak nettó átlagkeresete között több mint 650 ezer forint a különbség.
- A legmagasabban fizetett dolgozók az idei első negyedévben Pest megyében a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat szellemi dolgozói voltak, akik nettó átlag 755 922 forintot vihettek haza havonta. Ezzel szemben
- a borsodi humánegészségügyi, szociális ellátás fizikai melósai nettó 103 758 forintot kaptak átlagosan.
Most pedig górcső alá vették az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű statisztikáit, amelyből nem csak az derült ki, melyik a legszegényebb magyar település, de az is, hogy az ott élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott.
Ez a statisztika a személyi jövedelemadó adatokból indul ki, jövedelmen az szja-köteles jövedelmet értik, amiben nincsenek benne az egyéb (nem szja-köteles) jövedelmek.
Azt találták, hogy két olyan település is volt, ahol a 200 ezer forintot sem érte el az egy főre jutó éves nettó belföldi jövedelem, az egyik Tornanádaskavolt (187 773 forinttal), és még ennél is kevesebbel kell beérniük a Felcsútiaknak. A 2021-re vonatkozó TeIR adatbázis alapján
Felcsúttal kapcsolatban a portál megjegyzi, hogy 2020-ra vonatkozóan még 1 043 825,4 forintot mutatott a TeIR adatsora. Mint írták, akadnak más furcsaságok (például negatív jövedelmi értékek a korábbi években) is a historikus adatokban. A komolyabb visszaeséssel, illetve az esetleges adathibával kapcsolatban keresték a rendszert a területfejlesztési miniszter megbízásából üzemeltető Lechner Nonprofit Kft-t, ám cikkük megjelenéséig nem kaptak magyarázatot a furcsaságra.
A 2021-es TeIR statisztika alapján 200–300 ezer forint közötti volt az éves nettó beföldi jövedelem Csenyétén, Gadnán, Bódvalenkén és Felsőszenterzsébeten, 300–325 ezer forint közötti pedig Bihardancsházán, Istvándiban, Uszkán és Szakácsiban.
