Még hatályba sem lépett az adósságfék-szabályok szigorítása, a bankok máris bevezettek olyan intézkedéseket, amelyek miatt egyre nehezebben jutnak hitelhez az igénylők. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss felmérése szerint ugyanis bár a 2023 második negyedévében kihelyezett lakáshitelek feltételei összességében nem változtak az előző negyedévhez képest, a részfeltételeket tekintve azonban a bankok nettó 41 százaléka emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken és a felárakon. (Ez azt jelenti, hogy ennyivel nagyobb arányban szigorítottak, mint enyhítettek.)
Júliustól kötelező is a szigorítás, hiszen változtak a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok. Aki ennél kevesebbet keres, legfeljebb az igazolt jövedelme felének megfelelő törlesztőrészletű hitelt kaphat, aki többet, az elmehet a havi jövedelem 60 százalékáig is. Feltéve persze, hogy ezt a bank is megengedi, hiszen a hitelbírálatnál ennél szigorúbb lehet, csak engedékenyebb nem.
Az év második felében élénkülést vár a bankok többsége a lakáshitelpiacon, ami nem meglepő, hiszen a csok és a babaváró hitel 2024-es szigorítása miatt sokan hozhatják előrébb a lakásvásárlást annak érdekében, hogy még élni tudjanak a számukra 2024-től elvesző támogatásokkal. A hitelfeltételeken ugyanakkor a bankok nem terveznek lazítani, továbbra is szigorú elbírálásra számíthatnak az igénylők.
A személyi hitel jól megy, de a bankok bekeményítettek
A fogyasztási hitelek feltételein összességében nem változtattak a bankok a második negyedévben, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százalékuk szigorított a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken. Az ilyen jelzálogkölcsönök iránt megugrott a kereslet az első félévben, az átlagos hitelösszeg egyes hónapokban a 20 millió forintot is meghaladta, ami alapján feltételezhető, hogy sokan spekulációs, befektetési céllal vették fel ezeket.
Állampapírok vásárlására úgynevezett lombardhitelt nem kaphatnak már a lakossági ügyfelek, ezt a lehetőséget lezárták 2019 őszén, amikor a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kamatán próbáltak többszörös haszonra szert tenni a privátbanki ügyfelek. Szabad felhasználású jelzáloghitelből viszont bárki vásárolhat lakossági állampapírokat, és tekintettel arra, hogy ezek közül van olyan, amelyiknek a kamata jelenleg jelentősen meghaladja a hitelekét, nyerhet is rajtuk a befektető.
A kamatkülönbözet persze egyre kisebb, így az ilyen hitelek iránti kereslet is visszafogottabbá vált. A bankok emellett arra számítanak, hogy a fogyasztási hitelek – köztük a személyi kölcsönök – iránti igények száma sem nő már tovább számottevő mértékben. Ami biztosnak látszik, hogy vannak bankok, amelyek a fedezet nélküli személyi kölcsönök és a fedezett szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében is további szigorításokat terveznek. Ez érthető azok után, hogy a hiteladatokat számon tartó BISZ Zrt. mutatói alapján egyre több a problémás fogyasztási kölcsön, bár a nem fizető adósok zöme még nem tartozik akkora összeggel és olyan régóta, hogy ezzel felkerülne a negatív adóslistára.
A vállalatokkal sem elnézőbbek a bankok
Az üzleti célú ingatlan- és vállalati hitelek feltételein nem sokat változtattak a bankok a második negyedévben a jegybank felmérése szerint. A vállalkozásoknál folytatódott a kereslet eltolódása a rövid lejáratú- és a devizahitelek felé, az év második felében azonban már a hosszú lejáratú hitelek iránt is élénkülést vár a válaszadó bankok egy része. Ez persze csak az átlagra igaz, bizonyos ágazatok tapasztalhatnak szigorítást a cégek. A bankok egy része ugyanis a bizonytalan gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus problémákra hivatkozva növelte a felárakat a nagyobb vállalatok esetében. A nehéz helyzetben lévő cégek az év második felében is aggódhatnak. A bankok közül többen is a kockázatosabb hiteleken lévő kamatfelárak emelését tervezik a következő hónapokban.
A több százmilliárdos nagyságrendben kivont betétállomány azonban egyelőre nem aggasztja a bankokat, a tőke- és likviditási helyzet miatt egyik válaszadó sem jelezte, hogy szigorítanak, továbbra is bőven van pénzük hitelezni. A bankok arra számítanak, hogy a vállalati hitelek iránt továbbra is megmarad a kereslet, főleg a rövid lejáratú kölcsönöket keresik majd a cégek.
