Mégis összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), többek között azért, hogy tárgyaljanak a minimálbérek évközi emeléséről – tudta meg a Pénzcentrum.
Mint írtuk, a 2023-as minimálbér- és bérminimumemelésről szóló megállapodásban szerepelt, hogy amennyiben az inflációs prognózisnál várhatóan magasabb lesz a fogyasztói árindex, akkor félévkor a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy egy esetleges évközi minimálbér-, illetve bérminimum-emelésről egyeztessenek. A megállapodáskor 15 és 18 százalék közötti éves inflációval számolt a kormány, és bár január óta fékeződött valamennyit az infláció, de ehhez képest még mindig elég magas – januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, áprilisban 24 százalékos drágulást mért átlagban a Központi Statisztikai Hivatal, de még májusban is 20 százalék feletti volt az átlagos éves pénzromlás (21,5 százalékos). Tegyük mellé, a minimálbér 16 százalékkal emelkedett januártól (bruttó 232 ezer forintra), a bérminimum pedig 14 százalékkal (bruttó 296 400 forintra) emelkedett januártól.
A portálnak arról egyelőre nincsenek információi, hogy a munkavállalói érdekképviseletek milyen kéréseket fogalmaznak meg, és a munkáltatók álláspontja sem ismert még.
A magas infláció és a csökkenő reálbérek miatt már májusban is felmerült, hogy évközi emelésre lenne szükség a legkisebb béreknél. Varga Mihály pénzügyminiszter akkor arról beszélt, hogy a kormánynak jelenleg nincs előirányzata a minimálbér emeléséről, azonban ha a munkáltatói és a munkavállalói oldalak megegyeznek erről, a kormány támogatja mind a minimálbér, mind a bérminimum emelését.
A legkisebb bérek év közi emelésére most először kerülhet sor egyébként.
