2020-ban még úgy számoltunk, hogy a hat legnagyobb kereskedelmi üzletlánc békebeli nyereségének a felét is elviheti a májustól kirótt különadó. Igaz, 2018-ban összesen bő 92 milliárd forint nyereséget hoztak össze, amiből bőven utalhattak haza osztalékot külföldi anyacégeiknek. Akkoriban a nagy érvágásként megélt, sávosan progresszív adó több mint 46 milliárd forintot vihetett el tőlük, és azt jósoltuk, egy időre vége az osztalékesőnek.
Spar: a 15 százalékos árbevétel-növekedés sem volt elég
A Spar Magyarország Kft.-nél tavaly 766,2 milliárd forint lett az értékesítés nettó árbevétele, ez 15,4 százalékos növekedés az előző évhez képest. Noha ez némileg meghaladja az inflációt, a cég adózott eredménye így is mínuszba csúszott, nem is kicsit, 13,1 milliárd forinttal. Ez az előző évhez képest bő 18 milliárd forintos zuhanás. Értékelésük szerint az árbevétel növekedése nem tudta kompenzálni a kiskereskedelmi és az extraprofitadó, valamint a megnövekedett energiaköltségek hatását, mivel 26,7 milliárd forint kiskereskedelmi adót (benne extraprofitadót) kellett befizetniük tavaly.
A társaság tavaly két új szupermarketet nyitott és hét üzlete zárt be, az év végén 375 boltot üzemeltetett, az átlagos foglalkoztatotti létszám az előző évhez képest 418-cal, 13 210-re csökkent.
Az Auchannál a forgalom is csökkent
Az Auchan Magyarország Kft.-nél – amelybe nemrég szállt be a leggazdagabb magyarok egyike, Jellinek Dániel – az értékesítés nettó árbevétele is csökkent 2022-ben, 279 millió forinttal, 354,1 milliárd forintra. A mérlegben azt írják, hogy ezen belül az áruértékesítés azért csökkent, mert 2021 közepén az üzemanyag-értékesítés kikerült a kft. tevékenységi köréből. Adózott eredményük mínusz 1,8 milliárd forint lett, ez 9,9 milliárd forintos zuhanást jelent.
Az energiaköltségeknél jelzik, hogy az áram árának jelentős emelkedése és az árfolyamhatás okozta a növekedést. Elektromosenergia-kiadásuk végeredményben több mint a duplájára, 7,1 milliárd forintra gyarapodott.
Az adók soron több mint 60 százalékos növekedést mutattak ki, összesen 15,6 milliárd forint kötelezettséget, megjegyezve, hogy az extraprofitadó miatt keletkezett a többlet. Az FMCG-rangsorban 12,6 milliárd forintnyi kiskereskedelmi adó szerepel a nevük mellett.
Boltszámuk nem változott, 24 egységük üzemelt, átlagos állományi létszámuk azonban 465-tel csökkent, 5817 volt.
A Penny különadója 7,6 milliárd forinttal nőtt
A Penny-Market Kereskedelmi Kft.-nél 83 milliárd forinttal bővült az értékesítés nettó árbevétele, így meghaladta a 404,6 milliárd forintot. Adózott eredményük azonban így is negatívba csúszott, több mint 155 millió forinttal, holott az előző évben még majdnem 4,4 milliárd forint nyereséget mutattak ki.
Ágazati különadóként 13,1 milliárd forintot kellett befizetniük, 7,6 milliárd forinttal többet, mint az előző évben. Közüzemi díjaik összege a harmadával nőtt, 3,6 milliárd forintra.
A láncban tavaly 228 üzlet működött, eggyel több, mint 2021-ben, átlagos létszámuk 79-cel, 4531-re nőtt.
Az Aldi továbbra is nyereséges, bár kevésbé
Az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-nél az értékesítés nettó árbevétele több mint 100 milliárd forinttal (a harmadával) nőtt 2022-ben az előző évhez képest, és meghaladta a 417 milliárdot. Adózott eredményük ugyan nem csúszott mínuszba, de csökkent: 8,5 milliárdról 5,97 milliárd forintra, ami az eredménytartalékba került, vagyis osztalékot nem fizettek 2022-ben, ahogyan az előző évben sem.
Energiaköltségük majdnem a háromszorosára emelkedett, közelítve a 6,2 milliárd forinthoz. Kiskereskedelmi különadót, illetve extraprofitadót az FMCG-rangsor alapján 13,3 milliárd forintot fizettek.
A romló feltételek ellenére üzleteik száma tízzel, 163-ra gyarapodott, átlagos létszámuk pedig 383-mal, 4165-re bővült.
A legnagyobb hat lánc közül az üzleti évet december záró négy összesen közel 2000 milliárd forint árbevételt hozott össze, nyereséget viszont tehát csak az Aldinak sikerült kimutatnia. A mintegy 6 milliárdos eredménnyel szemben a másik három versenytárs összesen 15 milliárd forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.
A hatosból a Tesco és a Lild mérlege évközi, július végére várható. Annyi már most tudható, hogy a Tescónak 25 milliárd, a Lidlnek pedig 36,9 milliárd forint különadót kellett befizetnie 2022-ben.
