Gazdaság

Az élelmiszer-kereskedő multik nyereségének felét elviheti a különadó, vége az osztalékesőnek

Alaposan legallyazza a kormány a multi élelmiszer-kereskedelmi láncokat, számításaink szerint a békebeli nyereségük felét is elviheti a májustól kirótt különadó, amit ráadásul a járvány megszűnte után is fenn akar tartani a kabinet.

A hat legnagyobb lánc 2018-ban összesen bő 92 milliárd forint nyereséget hozott össze, a sávosan progresszív adó pedig ebből több mint 46 milliárd forintot vihet el.

Ez igen nagy ugrás, hiszen mint táblázatunkból látszik, a veszélyhelyzet előtti időkben 6 milliárd forint alatt volt a kereskedelmi láncok adóbefizetése. Az adófizetés után megmaradt profitjukból bőven utalhattak is haza osztalékot külföldi anyacégeiknek, összesen 63 milliárd forintot fizettek ki tulajdonosainak.

A nagy láncok közül a legtöbb pénzt a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. küldte haza, a 2019 február végén záródó üzleti évben keletkezett, 180 millió forint híján teljes nyereségét, 26,3 milliárd forintot fizette ki osztalék címén. Ez több, mint amennyiről a legnagyobb forgalmú Tesco Global Áruházak Zrt.-nél döntöttek, a brit multi 17 milliárd forintos osztalékkifizetésével a második legnagyobb profitrepatriáló volt. Az utóbbi években, amikor a statisztikák szerint az átlagbérek évi két számjegyű növekedést mutattak, és pörgött a lakossági fogyasztás, a kereskedőcégek profitja is gyarapodott. A Tesco például 2015 és 2018 között összesen 110 milliárd forint nyereséget produkált.

A Spar Magyarország Kft.-nél  30 millió euró osztalék kifizetéséről döntöttek 2019 márciusában a 100 százalékos tulajdonos, a svájci székhelyre, Widnauba bejegyzett ASPIAG Finance & Services AG javára. Ez akkori árfolyamon 9,7 milliárd forintnak felelt meg. Az Auchan Magyarország Kft. 6-7 milliárd forint közötti nyeresége nagyságrenddel kisebb a dobogósokéhoz viszonyítva, a profit nagyobb részét, 4,5 milliárd forintot fizették ki osztalékként. (Igaz, a 2018-as tört üzleti év a francia tulajdonú kiskereskedelmi lánc számára, visszatértek ugyanis a december végi mérlegfordulóhoz, ezért az átmeneti év áprilistól december végéig tart.)

A Penny-Market Kft. nyeresége 2,4 milliárd forint volt, de ennél is több, 5,5 milliárd forint osztalék kivételéről döntöttek. Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. bő 5 milliárd forint profitot ért el 2018-ban, oszatlékkivétnek nincs nyoma, a taggyűlési jegyzőkönyv szerint a pénzt eredménytartalékba helyezték.

Havi fizetésről évi kétszeri fizetésre kell átállni

A kiskereskedelmi különadót először 2010-ben vezette be az Orbán-kormány, de a brüsszeli csatározások miatt csak 2012 végéig tartották fent. A veszélyhelyzetre tekintettel egy kormányrendelet szerint májustól havonta kell újra fizetniük a kiskereskedőknek az adót, ahogy korábban, most is kizárólag 500 millió forintnyi nettó árbevétel felett, sávosan egyre többet. Az adó:

  • 500 millió forintos nettó árbevétel alatt 0 százalék,
  • az 500 millió forint feletti de 30 milliárd forint alatti részre 0,1 százalék,
  • a 30 milliárd forint feletti, de 100 milliárd forint alatti részre 0,4 százalék,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 2,5 százalék.

Mivel nem tudni, meddig tart a veszélyhelyzet, az sem volt világos, hány hónapig kell fizetniük a veszélyhelyzeti különadót. De ez most már mindegy is, hiszen a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kedden benyújtott törvényjavaslat szerint nem ideiglenesen szednék az adót, hanem a veszélyhelyzet után is, folytatólagosan. A különbség csak annyi, hogy a veszélyhelyzet alatt havonta kell fizetni a sarcot, utána pedig évente kétszer.

Eredetileg 36 milliárd forintot akart beszedni a kormány a veszélyhelyzeti különadóból, ez most majdnem meg is lesz az év végéig csak a hat legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi lánctól. A különadó-törvényjavaslat indokolása szerint a kormány továbbra is a forgalmi, fogyasztási adókra helyezné a hangsúlyt, azokból szeretne több bevételt. A fogyasztás adóztatását környezetvédelmi szempontból is hasznosnak találják, mondván, a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással, magasabb károsanyag-kibocsátással jár.

Fotó: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Minél több bevételt igyekeznek behúzni az adó alá

500 millió forint feletti árbevétel után szinte minden kiskereskedőnek fizetnie kell az adót, a gépjármű, motorkerékpár, illetve -alkatrész kiskereskedőktől kezdve az élelmiszer, ital, dohányáru, gépjármű-üzemanyag, információs, híradás-technikai termék, egyéb háztartási cikk, kulturális, szabadidős cikk illetve az egyéb máshová nem sorolt áruk kiskereskedőin át a piacozókig, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedőknek is, a külföldieket is beleértve.

A törvényjavaslat indoklása szerint az adót általánosságban azoknak a kereskedelmi egységeknek kell megfizetniük, amelyek elsősorban (de nem kizárólag) a lakosságnak értékesítenek, termékeik közforgalmúak, mindenki számára elérhetőek. Azt is írják, hogy a teljes nettó árbevétel adóalapot képez, akkor is, ha gazdálkodó szervezetek is voltak a vevők között.

Az ilyen értelmezés kihívás elé állítja azokat a kiskereskedőket, akik emellett nagykereskedelmet is végeznek. Különösen a legfelső adósávba eső adózóknál, ahol a 2,5 százalékos adó a szektorban elérhető átlagos haszonkulcshoz képest jelentős, ezért különösen fájdalmas lesz nekik, ha a nagykereskedelmi tevékenységre is meg kell fizetni

– kommentált a Deloitte menedzsere, Aracsi Bernadett.

Az adóalap meghatározásánál is maradt a törekvés, hogy senki se maradjon ki, külön kitérnek azokra, akik a számviteli törvény alá tartoznak, illetve a katásokra, kivásokra is. Ez egyébként mind benne volt a veszélyhelyzeti kormányrendeletben is, de már akkor sem volt világos, hogy ha a katás évi 12 millió forintig adózhat kedvezményesen, akkor hogyan érné meg neki 500 millió forint feletti árbevételnél is katázni. Kivázni pedig csak 1 milliárd forint árbevétel alatt lehet, szóval őket csak az első adózási sáv érintheti.

A Pénzügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, lényeges, hogy a külföldi online kereskedelmi multicégek (mint például az Amazon, a Wish és az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól.  Külföldi illetőségű kiskereskedőknél a belföldön átadott (tipikusan internetes) értékesítéséből származó áruk nettó árbevétele után kell majd megfizetni az adót. A PM arról is biztosított, hogy a befutó adatok alapján az adóhatóság képes ellenőrizni, hogy a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e magyarországi bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek.

Az adóalapba az állandóan fizetendő különadónál is beszámítanak az értékesítést elősegítő szolgáltatásokra beszedett díjak, valamint a beszállítói árengedmények is. Az adóelkerülés megakadályozása végett pedig fő szabályként továbbra is egybe kell számítani a veszélyhelyzet alatt vagy után szétválással, kiválással létrejött kapcsolt vállalkozások árbevételeit.

A veszélyhelyzeti adó átcsúszik állandó adóba

Az általános szabály az lesz, hogy az adóra május 20-ig kell előleget bevallani az előző évi árbevétel alapján, majd július 20-ig illetve október 20-ig két részletben megfizetni. A tárgyévi adóbevallást pedig május 31-ig kell elkészíteni – ekkor esedékes az előleghez képest kimutatott adókülönbözet megfizetése vagy visszaigénylése is.

Úgy tűnik, a kormányrendelettel behozott veszélyhelyzeti kiskereskedelmi különadó azonnal át fog menni állandó adóba, amint a törvénytervezetet elfogadják, és hatályba lép. Azt írják ugyanis, hogy ha a kiskereskedő már vallott be veszélyhelyzeti adóelőleget (amit májustól havonta kell fizetni), akkor a törvény hatályba lépése utáni hónaptól kezdve már az állandó különadó vonatkozik rá, az év végéig hátralévő naptári napokra arányosítva számítva.

Az első évben (2020-ban) a hatálybalépés utáni második hónap 20-áig kell fizetni az első állandóadó-részletet, a másodikat pedig két hónap múlva. Azaz ha májusban hatályba lépne a törvényjavaslat, akkor a veszélyhelyzeti különadót végül is csak egy hónapra, májusra kellene megfizetni, utána rögtön belépne az állandó különadó, júniustól az év végig, amit két tételben, július 20-án és szeptember 20-án kellene átutalni.

Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.