Legutóbbi stabilitási jelentésében az MNB külön kitért arra, mi a helyzet akkor, ha a lakásárak csökkenése folytatódik. 2023 első negyedévben 43 százalékkal esett a lakáspiaci adásvételek száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A lakásárak 2022. második felében kezdtek mérséklődni, a rendkívül magas infláció miatt reálértéken pedig egyre nagyobb a zuhanás – olvasható a portálon.
A mostani jelentés szerint az ingatlanpiaci folyamatok szoros kapcsolatban állnak a banki hitelezéssel, és hatást gyakorolnak a bankrendszer mérlegére és eredményére, ezért az MNB áttekintette a lakossági jelzáloghitel-portfóliót a fedezetek járásainak lakáspiaci túlértékeltsége és aktuális hitelfedezeti mutató (HFM) szerint. Vagyis azt vizsgálták, hogy a lakásárak további esése után, ha az adósok nem fizetnek, mennyire tudnak az ingatlanok gyors eladásával simán pénzüknél lenni a bankok.
Megjegyezték, hogy a piaci aktivitás mérséklődése nehezíti az ingatlanok értékesíthetőségét és csökkentheti azok értékét. Mint megállapították: egy esetleges lakásár-korrekció hatása limitált lenne a bankokra, köszönhetően az alacsony hitelfedezeti mutatóknak. Ebben az esetben tehát nyomott áron kellene ugyan eladni a bajba került adósok lakását, de még ez is meghaladhatná az ingatlanra terhelt hitel összegét.
Mint az MNB megállapította: a fennálló jelzáloghitel-állomány mindössze 4,4 százaléka rendelkezik 80 százalék feletti aktuális HFM-mel. Ezen belül is csupán az állomány 1,5 százaléka esetén helyezkedik el a fedezetként szolgáló lakóingatlan olyan területen, ahol 2022-ben 20 százalékot meghaladó lehetett a lakásárak felülértékeltsége. Becslésük szerint a lakáspiaci túlértékeltség teljes korrekciója esetén a jelzáloghitel-állomány 15,4 százaléka kerülne 80 százalékos HFM fölé, és csupán 4,7 százalékuk 100 százalékos HFM fölé.