Ausztriában járva sokszor bánthatja az ember szemét, hogy bizonyos élelmiszerek olcsóbbak, mint idehaza. Összességében nézve egy nagy élelmiszer-bevásárlást viszont az derül ki, hogy az osztrák bolt egyáltalán nem olcsóbb. Az viszont igaz, hogy osztrák szintű keresetek mellett még a nagyobb összköltség is jóval kisebb anyagi terhet jelent. Ehhez képest is érdekes összefüggésekre bukkant a G7, amikor a zsemle és a müzli és az ostya árait vizsgálta.
- Zsemléből nálunk a vizes zsemle fogy a legjobban, az osztrákoknál viszont a magasabb minőséget képviselő császárzsemle.
Vagyis Ausztriában nincs meg a zsemle-termékpaletta belépő szintű, olcsóbb képviselője, a vizes zsemle – ott a császárzsemle az alapszint. Mert meg tudják fizetni. A császárzsemle egyébként nálunk olcsóbb, nettóban 19 százalékkal, bruttóban viszont csak – a jóval magasabb magyar áfa miatt – 13 százalékkal.
- A müzliknél és a gabonapelyheknél is hasonlót tapasztaltak, vagyis hogy a magyar termékpalettának van egy egészen széles, olcsó, belépő szintű része, az osztrákra viszont ez sokkal kevésbé jellemző.
Hasonlóan a zsemlékhez, a magyar forgalom jelentős részét vélhetően egy olyan alsó szegmens adja, amely alig-alig van meg Ausztriában. A polcok között járva az az érzésük volt, hogy Magyarországon általuk vizsgált gabonapelyhek a felső középkategóriába tartoznak, Ausztriában viszont inkább a skála alsóbb feléhez vannak közel. Ott ugyanis ezek alatt gyakorlatilag csak a saját márkás bolti termékek vannak, míg nálunk számos olcsóbb márka is képviseli magát.
A Nestlé terméke nettó értéken 6,7 százalékkal volt drágább Magyarországon ugyanabban a boltláncban, a vásárlók azonban a polcokon a bruttó 14,5 százalékos többlettel találkozhattak. A Kellogg’s ártöbblete nettó 31,9, illetve bruttó 41,5 százalék volt. Vagyis a magyar boltokban jóval drágábban kínálták a termékeket, még áfahatás nélkül is.
- A Manner nápolyi Magyarországon egyértelműen prémium termék, de nem ez a meglepő, hanem az, hogy nem lenne ennyire az, ha osztrák árakon forgalmaznák.
A terméket Bécsben gyártják, és az alapszintű verziók 400 grammos csomagolásban Ausztria-szerte szinte minden boltban 3,99 euróért kaphatóak. Ezzel szemben az egyik magyar boltban átszámolva 5,86 euróba, egy másikban 5,31 euróba került. Vagyis 33–47 százalékkal drágábban, de ha lehántjuk róla az áfát, akkor is 16-27 százalékkal. Ha pedig nem az alapszintű Manner terméket nézzük, hanem például a trüffelkrémes verziót, akkor az osztrák árhoz képest brutális, nettó 39, bruttó 60 százalékkal volt drágább a termék a magyarországi boltokban.
A cikk szerint erre a magyarázat éppen az lehet, hogy a magyar választékban van egy olyan olcsó szint, ami az osztrákban csak elvétve jelenik meg. Ehhez az olcsó alaphoz képest lehet (és a piac törvényszerűségei szerint kell is) feltolni a Mannerhez hasonló termékek árszintjét. Amennyiben ugyanis a Manner 3,99 euróval is kiemelkedik a mezőnyből, akkor a magyar kereseti viszonyok között ebben a kiélezett árversenyben nem lehet belőle tömeges mennyiséget eladni. Ha pedig ez így van, akkor a Manner árát kereskedői szemszögből nézve érdemes még jóval feljebb tolni, mert
A Manner megkeresésükre azt is elmondta általánosságban, hogy az egyes országokra jellemző körülmények, az adók és illetékek, illetve az inflációellenes intézkedések (amelyek például az árstoppal nem érintett termékekre irányítják az áremelést), és a logisztikai költségek mind befolyásolják a fogyasztói árat.
