Gazdaság

Júliustól „élő közvetítést” kell adnia a lángossütőnek, mennyit esznek a vendégei

Michal Fludra / Getty Images
Michal Fludra / Getty Images

Július elsejétől a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek valós időben kell adatokat szolgáltatniuk arról, miből mennyit adtak el, ám ennek a megvalósítása a gyakorlatban szinte lehetetlen – írja keddi cikkében a Telex.

A portál emlékeztet: az adatok a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kerülnek (NTAK), de látni fogja azokat az adóhatóság és a statisztikai hivatal is. Mint az NTAK honlapja is jelzi, a vendéglátó üzleteket és a turisztikai attrakciókat is regisztrálni kell, számukra a kötelező adatszolgáltatás július 1-jétől indul. Ekkortól már a vendéglátósok is csak az NTAK adatszolgáltatásra alkalmas szoftvereivel értékesíthetik a termékeiket. Az adatszolgáltatási kötelezettség alól csupán három kivétel van:

  • a munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhelyek,
  • a rendezvényi (fesztivál) étkeztetés,
  • illetve a mozgó vendéglátóhely (büfékocsi).

A Telex által megkérdezett vendéglátósok szerint az új előírás szinte kivitelezhetetlen lesz.

Képzelje el, hogy déli 12 és 2 között, amikor fut a ház, a kezem zsíros, vizes, olajos, az egyikkel sütöm a halat, a másikkal veszem elő a krumplit, beszaladok a raktárba, próbálom a telefonos rendeléseket is kezelni, két sütésenként át kell szűrnöm a zsiradékot, és közben valós idejű adatokat kellene pötyögnöm valami informatikai eszközön. Nem túlzok, olykor 55–60 fokban

– így nyilatkozott a portálnak Zsuffa Péter, a legendás Diósdi Halsütő üzemeltetője a közelgő új szabályozásról. Zsuffa szerint ebben a környezetben egy olyan kis halsütőnek, mint amit ő vezet, illetve működtet egyedül, egyszerűen lehetetlenné válik a helyzete. A regisztráció és a különböző forgalmazott termékek besorolása és feltöltése a felhőbe az első feladat, de utána folyamatosan, valós időben, az eladással egy időben kellene beírni, hogy miből mennyit adott el.

Az adatokat egyébként az adóhivatal (NAV), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a helyi önkormányzatok is láthatják, de személyes adatok nem jutnak el a hatóságokhoz. A Telex szerint számos egyéb kérdés is felvetődik az új szabályozással kapcsolatban.

  • Mi van akkor, ha nincs net? A bérlemények esetében a kiszolgáltatottság nagy, az üzemeltetőn kívül álló okok miatt is lehet internetes zavar, ilyenkor zárva kell tartani?
  • Minek minősülnek az állandó koncerthelyeken működő büfések, hot-dogosok: ők mozgóárusok, fesztiválos kereskedők, vagy mivel hosszabb távon vannak jelen egy adott helyen, már van kötelező adatszolgáltatásuk?
  • Egy vasúti pályaudvar büféjének igen nagy a termékpalettája, az üdítők, sörök, szendvicsek, mogyorók és ropik rendszerében elég életszerűtlennek tűnik egy akár több száz tételt tartalmazó menürendszert kezelni.
  • Nem egyszerű a gyors kiszolgálást igénylők helyzete sem. Egy kis vidéki focistadion mellett található kocsma vagy büfé üzemeltetőjének mindenre van ideje általában, kivéve a meccsszünet 15 percét, amikor pillanatok alatt kell kiszolgálni adott esetben több száz embert. Ő lehet rendezvényes úgy is, ha amúgy a rendezvényeken kívül is nyitva tart a kocsma?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik