Gázhiány Európában: letolt nadrággal érné Magyarországot, ha megszűnne az orosz szállítás

Az Európai Uniónak közel 30 milliárd köbméternyi földgázhiánnyal kell szembenéznie 2023-ban – becsülte tavaly év végi jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A szervezet arra figyelmeztet, hogy gázfronton az idei év – leginkább persze a téli időszak – még komolyabb próbatételnek bizonyulhat Európa számára, mint a tavalyi. Ennek oka elsősorban, hogy az orosz szállítások tovább csökkenhetnek, miközben a cseppfolyósított földgáz (LNG) kínálata szűkös lehet a világpiacon – különösen, ha a kínai LNG-kereslet föllendül.

Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság hétfőn azt közölte: ahhoz, hogy a következő fűtési szezont is biztonságosan át tudja vészelni az EU, arra van szükség, hogy a március végén lejáró vészhelyzeti gázspórolási rendelet hatályát 12 hónappal kitolják, vagyis a megelőző öt év átlagos gázfogyasztásához képest legalább 15 százalékos spórolást előíró rendelet 2024. március végéig lenne hatályban azért, hogy az orosz gázszállítások visszaesésével járó ellátási kockázatokat minimalizálni lehessen.

Az uniós tagállamok teljes gázfogyasztása a 2021-es 400 milliárd köbméterről tavaly 350 milliárd köbméterre csökkent, így a várható hiány ennek 7–8 százalékát teheti ki. Mint korábban megírtuk, az orosz gázszállítások súlya a korábbi 40 százalékról marginális, 6–8 százalékos szintre zsugorodott az európai gázimportból. A tagországok többsége minden követ megmozgatott, hogy kiváltsa az orosz forrásokat, elsősorban a norvég import föllendítésével és a tengeri úton szállított cseppfolyósított földgázzal (LNG).

Összességében csak néhány ország maradt, ahol az orosz gázfüggőség továbbra is fennáll: Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország.

Ha a jelenlegi feltételek nem változnak, akkor az prognosztizálható, hogy az európai gázpiac fennakadások nélkül megúszhatja a hiányt. Mostanra egy nyugalmi állapot alakult ki: az enyhe tél miatt magas a tárolt gázmennyiség, miközben az európai gazdaság lefékeződik, így az ipari felhasználás visszafogott maradt. Az LNG-piacon Ázsia egyelőre nem igen akar versenyezni az EU-val, például a kínai LNG-kereslet a becslések szerint csak mérsékelt, 6 százalék körüli mértékben fog nőni az idén. Ennek oka, hogy a kínaiak inkább a kőszén-kitermelés növelését helyezik előtérbe, és nem elsődlegesen az LNG-piacról igyekeznek a gazdasági növekedéshez szükséges energiahordozó-többletet megvásárolni – magyarázta lapunknak Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Persze még kérdéses egyebek közt, hogy mekkora lesz a GDP-visszaesés, milyenek lesznek a megújuló energiatermelés lehetőségei, illetve hogyan teljesít majd a nukleáris flotta.

Amennyiben az orosz gázszállítások megakadnának, az összeurópai szinten nem rengetné meg az energiapiacot, ám az említett négy közép-európai országot rendkívül nehéz helyzet elé állítaná. Közülük is Magyarország járna a legrosszabbul. A szakember úgy kalkulált, hogy ha Moszkva egyszer csak véget vetne a gázexportnak, az pillanatok alatt megtriplázná az árakat a régiós piacokon. Bár Európában a holland gáztőzsde (TTF) árai az irányadók, a bécsi székhelyű Közép-európai földgáztőzsde (CEGH) tarifái mostanában eléggé eltértek a hollandtól, így

nem lenne meglepő, ha egy krízis esetén kettős árrendszer alakulna ki az unióban.

Komoly kockázatok vannak

Az orosz energiaszállítás megakadásának kockázata a békeidőkhöz képest jelenleg sokkal nagyobb. Ezzel a kőolajimport esetében már a Mol Nyrt. és a magyar kormány is számol, a földgáz esetében viszont különös módon ilyen forgatókönyv szóba sem került.

Pedig a hazánkba érkező gáztranszfereket nem elhanyagolható veszélyek fenyegethetik több oldalról is:

• a Gazprommal 2021-ben megkötött hosszú távú gázszerződés keretében az oroszok évi 4,5 milliárd köbméter gázt szállítanak Magyarországra. 3,5 milliárd köbméter déli irányból a Török Áramlat-vezetéken és a szerb–magyar interkonnektoron (gázhálózati összekötőn) keresztül, a fennmaradó 1 milliárd köbméter pedig Ausztria felől érkezik, ahová a Testvériség-vezetéken át szállítják az orosz gázt. Az utóbbi vezeték Ukrajnán keresztül, vagyis háborús övezeten át halad, így felrobbantásának rizikója halmozottan nagyobb. A Török Áramlat közel ezer kilométeres szakaszon a Fekete-tenger alatt halad, mely szintén háborús övezetnek tekinthető. Egy terrorakció kockázatát ugyanakkor csökkenti, hogy jellemzően két kilométer mélyre épült, miközben az Északi Áramlat megrongálódott szakaszai csak 70–90 méterrel vannak a tengerfelszín alatt – árnyalta a képet Pletser.
• Ha a Kreml valamilyen oknál fogva politikai bosszún töri a fejét, elvileg leállíthatja az európai gázszállításokat. A meglévő exportvolumen azonban már korántsem akkora, hogy látványosan nagy kiesést okozna. Azt is figyelembe kell venni, hogy az orosz költségvetés olaj- és gázbevételei tavaly 46 százalékkal szűkültek, és a háború finanszírozása miatt az oroszok minden eurót igyekeznek megfogni a szén-hidrogén-exporton. Most már az árakat sem tudják manipulálni, ezért a szállítás fontosabb lehet a számukra.
• Jelenleg nagyobb valószínűsége lehet annak, hogy az EU az orosz földgázra is szankciókat vet ki. Akárcsak az olaj esetében, a gázszállításoknál is növekedhet a politikai nyomás az Európai Bizottság részéről a közép-európai országokra. Tavaly a lengyel kormány szorgalmazott büntető intézkedéseket a Gazprom felé, ezt az ötletet akkor a németek elkaszálták. Azóta viszont változott a helyzet, Németország függetlenítette magát az orosz gáztól.
• Fennakadást okozhat, hogy az uniós szankciók elvágták az orosz ipart a nyugati technológiától és alkatrészektől. A Török Áramlat 2023-ra tervezett karbantartási munkálatairól jelenleg semmi hír nincs – még a török állami gázszolgáltatónál, a Botasnál sem hallottak a tervekről – miközben a gáztársaságok rendszerint fél-egy évvel előre közlik a munkálatok időpontját. A vezetékeket és elsősorban azok kompresszorait 2–3 évente karban kell tartania a Gazpromnak, ki kell cserélnie a gyengébb vagy meghibásodott egységeket, ami egy mélytengeri vezetéknél meglehetősen nehéz feladat. A vezeték kompresszorait a Siemens gyártotta, mely már nem szállít alkatrészeket az oroszoknak, és az Északi Áramlat esetében láthattuk, hogy ez vezetékleállást okozott. Kérdéses, hogy a kínai alkatrészek alternatívát jelenthetnek-e. A karbantartást elvileg el is lehet halasztani, ez esetben viszont romolhat a rendszer megbízhatósága. Ha valamelyik kompresszor tönkremegy, az részleges vagy teljes rendszerleálláshoz vezethet.
• Az ötödik kockázat maga Törökország, amelynek a területét szintén érinti a vezeték. Májusban választások lesznek, a közvélemény-kutatások szerint pedig a húsz éve hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan elnök vesztésre áll. A 2016-os katonai puccskísérlet során azonban világossá vált, hogy Erdogan kíméletlenül elbánik azokkal, akik a hatalmát fenyegetik. Nagy kérdés, mekkora káoszt okozhat az, ha Erdogan bukik, és mindez milyen hatással lehet a török-orosz kapcsolatokra – vetette fel a szakember.

Miért Magyarországot érné a legnagyobb pofon?

Hazánk körülbelül 9–10 milliárd köbméternyi éves gázigényének mintegy háromnegyedét az orosz import elégíti ki. Körülbelül 1 millárd köbméternyi energiaforrást kapunk a Shell révén a krki LNG-terminálról, míg a hazai kitermelés 1,5 milliárdos, amit igyekeznek 2 milliárdra feltornászni. Magyarország orosz gázfüggősége a legszilárdabb Európában, hiszen a Gazprom a miénk kivételével az összes korábban szerződött EU-tag hosszú távú kontraktusát felbontotta.

A magyar kormány eddig egy esetben igyekezett diverzifikálni a forrásokat: Szijjártó Péter külügyminiszter januárban Azerbajdzsánban tárgyalt egy jövendőbeli interkonnektor megépítésről, mely szintén a Török Áramlatot érintené. Az ezt követő budapesti megállapodás keretében 2023 végéig mintegy 100 millió köbméternyi azeri földgáz érkezhet az országba, később pedig évente 1–2 milliárd köbméter nagyságrendű szállításra kerül majd sor.

Az oroszok iránti elkötelezettségünk azonban látványos. Legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter sietett leszögezni, hogy a Moszkvával kötött gázvásárlási szerződés az energiaellátásunk biztonságának záloga, kiemelve azt is, hogy az oroszok mindig betartották vállalásaikat. Orbán Viktor miniszterelnök pedig nemrég világgá kürtölte, hogy néhány éven belül Kelet-Magyarországon 2–3 nagy teljesítményű gázerőművet építenek, hogy kielégítsék az akkumulátorgyárak energiaigényét. Jelen állás szerint ezeket kizárásos alapon Oroszországtól vett többletmennyiséggel lehetne üzemeltetni. Moszkva szorult helyzetét figyelembe véve pedig akár árkedvezményekre is számíthat a kabinet.

A gond az, hogy az orosz transzferek megakadása esetén valószínűleg nem lehetne egyszerre akkora mennyiséget behozni, hogy biztosítani lehessen a kieső orosz szállítást. Hazánknak az elmúlt években – Szlovénia kivételével – minden szomszédja felé kiépült interkonnektor-kapacitása, ezeken keresztül elméletileg be lehetne hozni az Egyesült Államokból, Katarból származó LNG-t, vagy egyéb, például norvég forrásból származó földgázt. A belső hálózatunk kapacitása is elegendő ahhoz, hogy nagyobb gázmennyiséget vegyünk fel.

A magyar kormány ugyanakkor az elmúlt egy évben nem tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a környező országokból többletgázt lehessen behozni.

Ennek az eszköze az lehetne, ha például partnerként beszállnánk a horvát, a görög vagy a lengyel LNG-terminálok bővítésébe, illetve a szomszédos országok infrastruktúrájának fejlesztésébe

– mondta Pletser Tamás.

Ezzel szemben szinte minden régiós országot érintik már a nemzetközi együttműködések:

• a horvátok tavaly nyáron a krki LNG-terminál kapacitásának megduplázásáról és a gázvezeték-hálózat bővítéséről döntöttek.
• Ausztria rögtön lecsapott a krki lehetőségre, jelenleg úgy fest, hogy a beérkező készletek nagy részét ők fogják megvásárolni, nem pedig mi. Az osztrákok az Adria-vezeték kétirányúsításán is munkálkodnak, hogy hozzáférjenek az Olaszországba érkező szabad cseppfolyósított földgáz kapacitásokhoz.
• A szlovákok tavaly nyáron adtak át egy Lengyelországba vezető 4,7 milliárd köbméteres kapacitású interkonnektort, amely uniós támogatásból épült meg. Ezzel hozzáférhetnek a Balti-tengerről érkező forrásokhoz.
• A csehek ugyancsak EU-pénzekhez folyamodtak egy lengyel összekötő kiépítéséhez, emellett a német LNG-forrásokhoz történő hozzáférést tervezik.
• Bulgáriának nagyrészt sikerült fűtőolaj-használattal és azeri forráscserével leváltani az orosz gázimportot.

De még a Moszkvával baráti viszonyt ápoló, nem EU-tag Szerbia is bejelentette, hogy meg kíván szabadulni az orosz gázfüggőségtől.

Fontos fejlesztés a görögországi Alexandrúpoliban épülő 5,5 milliárd köbméter kapacitású tengeri LNG-terminál, amely várhatóan 2023 decemberére készül el. Ez a görög, a bolgár, a szerb és az észak-macedón energiaellátást biztosíthatja. A terminálból európai uniós hitellel, illetve vissza nem térítendő finanszírozással interkonnektor kiépítését kezdték meg a három szomszéd ország felé. Az összekötő kapacitása akkora lesz, hogy azzal Szerbia éves gázfogyasztásának 60 százalékát ki lehetne elégíteni.

Jelenleg az európai LNG-ellátás elegendőnek tűnik ahhoz, hogy kompenzálja a gázhiányos helyzetet, hiszen például Németország és Hollandia kapacitása is összesen öt új terminállal bővül. A probléma inkább az, hogy amennyiben egyik napról a másikra kiesne az orosz gázimport, akkor

minden régiós ország egyszerre ugrana rá ezekre a forrásokra, így a meglévő kapacitások pillanatok alatt eltűnnének

– magyarázta az Erste Bank elemzője.