A 2008-as pénzügyi válság és a 2011-es európai adósságválság óta nem élt át olyan kritikus napokat Európa bankrendszere, mint most – írja a Portfolio.hu. A Credit Suisse likviditási és tőkemutatói alig voltak rosszabbak, mint az eurózóna bankrendszerének átlaga, az ennek dacára bekövetkezett hétvégi bankmentés szerintük így azt üzeni: a piaci bizalmat semmilyen fejlett bankszabályozás nem helyettesítheti. Ez a bizalom ingott meg súlyosan az Amerikából elindult válsághullámmal, a pénzügyi válság réme pedig úgy vélik, egészen a bizalmi válság elmúlásáig velünk maradhat a globális bankrendszerben.
Az amerikai Silicon Valley Bank előző heti bedőlését követő amerikai intézkedésekhez hasonlóan a svájci hatóságok is a hétvégére időzítették a Credit Suisse megmentését. Veszteségminimalizáló megoldásként egy betonbiztos bankba, az UBS-be integrálták a rogyadozó Credit Suisse-t, amihez a svájci jegybank még egy 100 milliárd frank összegű likviditási keretet is azonnali rendelkezésére bocsátott.
Jó hír a szakportál szerint, hogy a Credit Suisse problémája nem jelez rendszerszintű problémát a bankrendszerben: az eurózóna hiteleinek 2% körüli nem teljesítési aránya történelmileg alacsony, és a gyenge jövedelmezőséget kivéve nincsenek fundamentális problémák az európai bankrendszerrel.
Viszont a világ egyik legstabilabb pénzügyi központjának tartott Svájc pénzügyi reputációján mégiscsak folt esett, és a tőkepiacok számára érzékeny veszteség lesz a 16 milliárd franknyi kötvények leírása. Gond lehet, hogy mivel a két bank részvényeseivel nem egyeztettek, azok akár meg is támadhatják a bankmentést. Továbbá, hogy a két nagybank összeadásából nem jön ki, hogy az ügyfélvagyon is összeadódna. A teljes beolvasztás egyébként még úgy tűnik, nem eldöntött tény, de meglehetősen valószínű forgatókönyv.
A legrosszabb hír azonban az a cikk szerint, hogy az európai nagybankok többségének alig jobb a likviditási és tőkehelyzete, mint a Credit Suisse-nek, így egy bizalmi válság esetén ugyanúgy meginoghatnak, mint a svájci bank.
A Credit Suisse-szel szembeni bizalom megingása amúgy nem újkeletű, a jövedelmezőség mellett a banknál lévő ügyfélvagyon is jelentősen apadt az elmúlt években. Ugyanakkor mindez csak most vált stabilitási problémává, miután az USA-ban bizalmi válság rázta meg a bankszektort. Csakhogy Európa egyik legnagyobb bankja úgy ingott meg, hogy nem volt köze az amerikai bankcsőd-hullámhoz és nem volt érdemi kitettséges a bedőlt bankok felé.
Az USA-ban történtek azonban így is a kritikus szint alá lökték a befektetői bizalmat, ami banki szempontból elsősorban likviditási kérdés. Ennek a bizalomnak helyreállítására csak az erősebb versenytárs bevonásával nyílt remény, a siker azonban sem az európai, sem a globális bankrendszer szempontjából nem garantált – írják.
Kiemelt kép: Axel Lehmann, a Credit Suisse, Colm Kelleher, az UBS svájci bank elnöke, Karin Keller-Sutter svájci pénzügyminiszter, Alain Berset svájci elnök, Thomas Jordan, a svájci jegybank elnöke, Marlene Amstad, a Svájci Pénzügyi Felügyelet, a FINMA elnöke és André Simonazzi, a Szövetségi Tanács szóvivője (b-j) sajtótájékoztatót tartott Bernben 2023. március 19-én, miután megszületett a megállapodás, és a svájci óriásbank, a UBS kétmilliárd dollárért vásárolja fel bajba került riválisát, a Credit Suisse-t. A Credit Suisse négy nappal ezelőtt kért rendkívüli, 54 milliárd dolláros segítséget a svájci jegybanktól, miután a bank részvényárfolyama nagy mértékben esett, és bár megkapták a támogatást, ez sem volt elég ahhoz, hogy megnyugodjanak a piacok.
