Benyújtotta a parlamentnek a 2023-as költségvetést Varga Mihály, miután azt év végén már egy rendeletben módosították. A kormány arra számít, hogy a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, éves szinten 1,5 százalékkal erősödhet, az infláció pedig év végére egyszámjegyű lehet. Bár a Pénzügyminisztérium szerint megőrzik az oktatás és az egészségügy emelt forrásait, béremeléssel számolnak, a Népszava azt írja, a két ágazat a harmadszor átírt büdzsé vesztese, miközben az állam többet költhet magára és a sportra.
Az idei költségvetés harmadik verziója a rendeletben kihirdetett jogszabály kissé módosított változata, a lap szerint a 166 oldalas javaslatot helyesebb lenne pótköltségvetésnek nevezni. Előzőleg a Pénzügyminisztérium az állami hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a háború és az energiaválság veszélyt jelent a magyar családokra, a gazdaságra és a munkahelyekre, amelyek megvédése a kormány fő célja. A kabinet a rezsicsökkentést fenntartja az átlagfogyasztásig, csökkenti az államadósságot és a költségvetési hiányt.
A büdzsé módosításáról azt írták, az a rezsivédelem költségvetése, a Rezsivédelmi Alap forrásait csaknem négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárdra emelik. A költségvetés a 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosítja, amely a tizenharmadik havi nyugdíjra is vonatkozik. A családtámogatásokra fordítandó emelt források megmaradnak. A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a tervezett 170 milliárdról 255 milliárd forintra emelik a központi tartalék összegét és csökkentik a hiányt 2022-höz képest,
A Népszava szerint az előterjesztés mellékleteiből derül ki, hogy bár a kiadások 35 százalékkal nőnek, az egészségügyre fordított kiadások reálértéke 6 százalékkal csökken. Az oktatási kiadások ugyan 28 százalékkal emelkednek, de az alapfokú oktatásnál csak a tervezett inflációt alig meghaladó, 16 százalékos növekedéssel számolnak, míg a középfokú oktatásnál 40, a felsőoktatásban 28 százalékkal. A lap azt írja, a számsorokból kitűnik, hogy nem magán spórol az állam.
Az állami működésre szánt kiadások 1249 milliárd forinttal emelkednek, ami 27 százalékos növekedés. Jelentősen nőnek a rendvédelmi és a honvédelmi kiadások, az előbbieknél 24, az utóbbiaknál már 53 százalékos a növekedés. A lap szerint nyugellátásokra 5546 milliárd forint jut, ami 33 százalékos növekedés a tavalyi tervekhez képest. Ebben már benne van az év eleji 15 százalékos nyugdíjemelés is, ami azonban vélhetően nem lesz elég, mert nem reális a kormány inflációs prognózisa.
