A tavaly nyáron beharangozott 715 milliárd forintnál valamivel kevesebbért, 660 milliárd forintért veszi meg a 4iG Nyrt. és a magyar állam a Vodafone Magyarország Zrt.-t – derült ki a Jászai Gellért elnökölte távközlési cég és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményeiből. Elemzők egyelőre csak találgatják, mit találtak az átvilágítás során, ami miatt 55 milliárd forinttal csökkent az ár. Ez az „engedmény” azonban eltörpül az állami finanszírozás, a majdani működtetés és a piac átrendeződése körül sorjázó kérdésekhez képest.
Olyan ügyletekhez mérhető, mint a Mol-részvények 21,2 százalékának állami visszavásárlása 2011-ben mintegy 500 milliárd forintért (akkori árfolyamon 1,88 milliárd euró) és egy ellenkező irányú üzlet, a Budapest Airport 2005-ös privatzációja, amikor a brit BAA fizetett 1,9 milliárd eurót a ferihegyi repülőtér üzemeltetőjéért – igaz, az akkor még csak 464,5 milliárd forintot jelentett. A brit reptérüzemeltető óriást még le is minősítették, mert túlzott tehervállalásnak értékelték a ferihegyi bevásárlást, más kérdés, hogy az egész ágazatokat célzó nemzeti tulajdonszerzés hevében azóta szintet lépett a kormányzat, és 2021 végén már 4,4 milliárd eurót sem sokallt volna a Budapest Airport visszavásárlásáért.
Eladósodás miatti aggály a 4iG esetében nem merült fel, a Scope Ratings – az MNB növekedési kötvényprogramjából ismert minősítő – a vásárlás bejelentése előtt közvetlenül még javított is a 4iG kibocsátói és adósságbesorolásán. Adósságnövekedést nem említenek a 4iG tőzsdei közlésében sem, azt írják, „a felminősítés a Vodafone Magyarország felvásárlásával jelentős magyarországi mobilpiaci részesedéssel javuló versenypozíciót, üzleti profilt, eredményességet és javuló hitelmutatókat tükröz.” Szó sem esik arról, hogy az ügylet szereplőinél bőven találni adósságot.
A Vodafone-ért kialkudott vételár fizetési konstrukciójáról annyit tudni, hogy az állam részéről a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t jelölték ki a szerződésre, bár arról nem közöltek részleteket, hogy az alapkezelő pontosan milyen forrásból teljesíti a rá eső 49 százalékos rész 323,4 milliárdos vételárát. A 4iG oldaláról annak leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. a szerződő fél, a rá jutó 51 százalékos Vodafone-részből annyi már ismert egy kormányhatározatból, hogy 425 millió eurót (170 milliárd forintot) az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedez, és ennek 80 százalékára az állam kezességet vállal. Ez alapján
Ráadásul az Antenna Hungária is részben állami cég, 23,22 százalék állami tulajdon maradt benne, miután a 4iG 534 milliárd forint apporttal tőkét emelt. (A legnagyobb értékű apportelem a 235 milliárd forintért felvásárolt DIGI volt, de jelentős részt tesznek ki a csomagból különböző balkáni cégrészesedések is.)
Az Antenna Hungária mérlegéből nem úgy tűnik, hogy el lenne engedve forrásokkal. 2021-ben 72 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és ennél kicsivel több, 74 milliárd volt a kötelezettségállománya. Az éves árbevételüknek megfelelő mértékig eladósodott cégeknél nem szoktak tolongani a bankok újabb hitelnyújtásért. Ami a 4iG-t illeti, az egymást követő gyors akvizíciók után 2021 végén 442 milliárd forint kötelezettséget mutatott ki a mérlegében. Így csak találgatni lehet, hogy a jelentős adósságot felhalmozó cég miből finanszírozza a Vodafone-vásárlást.
Ritkán látunk olyat, hogy ennyire eladósodott cég ekkora terhet vállal magára, egy emberöltő alatt egyszer fordul elő ilyesmi
– érzékeltette a Vodafone-ügylet méretét és körülményeit Gaál Gellért, a Concorde vezető részvénypiaci elemzője.
Nem mellesleg az adásvétel tárgya, a Vodafone Magyarország Zrt. is méretes adósságot halmozott fel, a 2022 márciusban záruló üzleti évben az Opten adatbázisa szerint 288 milliárd forint bevételt ért el, bő 7 milliárd volt a vesztesége, míg a kötelezettségek soron 305 milliárd forintot mutatott ki.
A 660 milliárdos vételár alapján 7,1 az EV/EBIDTA (ami azt mutatja, hogyan viszonyul a teljes cégérték az eredménytermelő képességhez), a Vodafone jóval magasabban van árazva, mint a Magyar Telekom Nyrt. tőzsdei árából számítható 3-4 EV/EBIDTA érték – mondta Gaál Gellért, hozzátéve, hogy a tőzsdei ár azért különbözik attól, amit akkor kérnének, ha esetleg eladóvá válna a Magyar Telekom. Nemzetközi összevetésben is azt lehet mondani a Vodafone vételáráról szerinte, hogy „erős prémiumkategória”.
Más kérdés, hogy mit vett és mit kezd majd a Vodefone-nal a 4iG és a magyar állam párosa. Mártha Imre a fővárosi közmű holding vezetője, egykori MVM-vezér az ügylet bejelentését követően igen sarkosan fogalmazott, szerinte nem tudja az állam, hogy mit vett. Lényegében egy rakás adósságot, és rengeteg költséget vesz a nyakába az új tulajdonos, ha a Vodafone fejlesztéseihez, illetve infrastruktúrájához továbbra is hozzá akar jutni.
Gaál Gellért a későbbi működésről úgy véli, bizonyára fizetni kell a szolgáltatási díjakat, amíg használják a Vodafone nevet. A cél az lehet, hogy átnevezzék majd a céget, és egy ernyő alá kerüljön a DIGI és a Vodafone. Jó felállásnak látszik, hogy a DIGI vezetékes szolgáltatásban, a Vodafone pedig mobilban erős, de sok kockázat van, kérdés, hogyan sikerül a mixet működtetni. Úgy véli,
A Magyar Telekom jelenleg 40-45 százalékos részesedéssel dominálja a magyar távközlési piacot.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a mobilpiac harmadik szereplőjével, a Yettellel, amelynek jelenleg lényegében csak mobil lába van, így nehéz lesz állnia a versenyt a mobilpiac 40-40 százalékát uraló 4iG-val, illetve Magyar Telekommal. Ráadásul úgy, hogy a Yettelben is érdekelt az Antenna Hungária, vagyis az egyik versenytárs tulajdonosa.
