Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv (e cikkben a továbbiakban: HAT) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz, amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-éig már törvénybe is kell foglalni. A nyugdíjreform kérdése a 9 komponensből álló terv első komponense (Demográfia és köznevelés) utolsó, 9. pontjában szerepel – írja a portálon Farkas András.
Öregszünk és fogyunk
A tudomány megállapítása szerint egy népesség nagysága és kormegoszlása a mortalitás (halálozási arányszám), a fertilitás (termékenységi arányszám) és a migráció (népességvándorlás) alakulásának függvénye. A mortalitás történelmi léptékben bámulatosan javul (ezer éve egy csecsemő 25 életévre számíthatott, száz éve 46 évre, ma egy fiú csecsemő Magyarországon is 72 évre, egy lány csecsemő 79 évre számíthat – és az előrejelzések szerint későbbi nemzedékek elérhetik a 90-100 éves átlagos várható élettartamot is, persze a pandémiás és háborús kockázatokat leszámítva).
Az élet hosszának örvendetes növekedése azonban a termékenység zuhanásával párosul: míg a dédszüleink nemzedékében nem volt ritka a családonként 10-12 gyermek, nagyszüleink korában a 6-8 gyermek, ma már a 2 gyermek sem általános (Magyarországon 100 termékeny korú hölgynek nem 1000, nem is 600, nem is 210, hanem mindössze 153 gyermeke van a legfrissebb statisztikai adatok tükrében, a termékenységet növelni próbáló összes kormányzati erőfeszítés dacára). A mortalitás növekedése és a fertilitás csökkenése együttesen a népesség nagyon gyors öregedéséhez vezet.
Ezért Magyarországon nem is a 60 évesnél, hanem a 65 évesnél idősebb magyarországi lakosság arányát érdemes vizsgálni:
Az európai versenyképesség növekedésének pedig egyre súlyosabb akadályává válhat a demográfiai öregedés megállíthatatlan folyamata, hiszen egyrészt a nemzetgazdaság által előállított jövedelem évről-évre nagyobb hányadát kell fordítani a nyugdíjrendszer, az egészségügyi és a szociális ellátórendszerek fenntartására, másrészt egyre zsugorodik az európai munkaerőpiacon hadrafogható fiatal, kreatív, innovatív, digitális bennszülött munkaerő létszáma.
Ezek a megfontolások állhatnak a HAT-ban vállalt nyugdíjreform szükségességének elismerése mögött is. Hiszen az egyre nyilvánvalóbb, hogy másfél évtizeden belül félmillióval kevesebb – munkaerőpiacra beérő – gyerekkel és több mint félmilliónyi tartós külföldi munkára szegődő vagy kertelés nélkül kivándorló fiatal magyarral, azaz minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel nem lehet biztosítani kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott (európai összevetésben nagyon alacsony) szinten sem.
A jelenleg évi közel ötezer milliárd forintos költségvetéssel működő magyar nyugdíjrendszer olyan rendkívül összetett rendszer, amelynek bármilyen módosítása előtt érdemes nagyon pontosan tisztázni a változtatás célja mellett a rendszer többi összetevőjére, s mindenekelőtt a rendszer fenntarthatóságára gyakorolt hatását.
Valamennyi EU-tagállamban a nyugdíjköltségek teszik ki az állami kiadások legnagyobb egyedi tételét és jelentős szerepet játszanak az államháztartás közép és hosszú távú helyzetének alakulásában. Az Európai Unióban az állami nyugdíjkiadások 2040-ig átlagosan 0,4 százalékponttal nőnek (a GDP 11,7%-ára). Magyarországon jelenleg ennél közel 3 százalékponttal alacsonyabb a GDP-arányos nyugdíjkiadás, aminek egyik magyarázata az, hogy az átlagnyugdíj összege is nagyon alacsony az EU-átlaghoz képest, a másik pedig az, hogy Magyarországon a nyugdíjkiadások körében nem szerepelnek a korhatár előtti és a rokkantsági típusú ellátások. A nyugdíjkassza így is a legnagyobb kiadási tétel, 2021-ben 3915 milliárd forint, 2022-ben 4170 milliárd forint volt. Jövőre a költségvetési törvény szerint a nyugdíjkassza 4902 milliárd forintra nő (vagy az inflációs várakozások függvényében akár ötezer milliárd forintnál is magasabb lehet).
Az EU szerint 2070-re a GDP jelenlegi 8 százalékáról annak 12 százalékára nőhet a magyar nyugdíjkiadás, ami riasztóan magas számnak tűnhet (de valójában nem az, ha összevetjük a többi EU-tagállam nyugdíjkiadási jövőképével), ráadásul senki nem képes megbízható előrejelzést adni közel 50 évre, amikor a jelenlegi világpolitikai és világgazdasági helyzetben hónapokra is nehéz előre látni.
A nyugdíjban eltöltött idő hossza közvetlenül összefügg a fenntarthatósággal, mert minél hosszabb ez az idő, annál magasabbak a nyugdíjköltségek. Az Európai Unióban a becslések szerint (a pandémia előtt) ez az időszak 16,5 év (Bulgária, Románia) és 24,5 év (Franciaország) között mozgott. Magyarországon egy Nők40-ben részesülő hölgy átlagosan 250 hónapon (közel 21 éven) át, egy korhatárát betöltött hölgy 220 hónapon (több mint 18 éven) át, egy nyugdíjas férfi 170 hónapon (több mint 14 éven) át részesül nyugdíjban. (A pandémia ideiglenesen néhány hónappal csökkenti a nyugdíjaskor küszöbén várható további élettartamot, de ez a hatás már középtávon is eltűnhet.)
A nyugdíjkiadások GDP-részesedését befolyásolja az újonnan nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb nyugdíja, amelyet Magyarországon baljós színekkel árnyal egyrészt az alacsony járulékalappal rendelkezők nagyon alacsony nyugdíjvárománya, másfelől viszont a járulékplafon hiánya miatt a magas keresetűek felső korlát nélküli – így nehezen finanszírozható – nyugdíjvárománya. Sokszor félreérthető a GDP-arányos adatok mintavételi háttere (csak az öregségi nyugdíjat, vagy az öregségi nyugdíjat, vagy az öregségi és hozzátartozói nyugdíjakat, vagy pluszban a rokkantsági nyugdíjakat, a korhatár előtti, korengedményes, korkedvezményes és hasonló előnyugdíjakat, vagy mindezeken felül a nyugdíjszerű ellátásokat, esetleg összességében az egyéb juttatásokat – például nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíj – veszik-e figyelembe). Az adatokat jelentősen módosítja, ha az adott évben nyugdíjreformot vezettek be egy országban. Mindezek tisztázása nélkül a GDP-arányos nyugdíjkiadásokra nem lehet hitelesen hivatkozni európai összevetésben sem.
Mit is ígért a kormány a nyugdíj területén?
A HAT szerint a magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálatának célja, hogy szakpolitikai választ nyújtson a nyugdíjrendszer megfelelősége és költségvetési fenntarthatósága vonatkozásában jelentkező kihívásokra.
Ahogy a többi fejlett országban, Magyarországon is kihívást jelenthet hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából az időskorúak arányának emelkedése az aktív korúakhoz képest. 2033-tól kezdődik a GDP-arányos kiadások emelkedése, amely – a jelenlegi, 2012 óta javuló tendenciát mutató termékenységi ráta figyelembevételével – 2019 és 2070 között várhatóan 4 százalék körül lesz.
Magyarország a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára irányuló intézkedéseket, és a megfelelőség mellett a költségvetés fenntarthatóságának javítását az alábbi három szakaszban tervezi megvalósítani.
- A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása – Független nemzetközi szakértői jelentés a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. A nyugdíjrendszer esetleges módosítása és a változások ütemezése kizárólag a szerzett jogok és jogos várakozások tiszteletben tartása mellett történhet. A felülvizsgálat eredményeképpen elkészült szakértői jelentést nyilvánosan közzé kell tenni. A független nemzetközi szakértői jelentés elkészítésének határideje: 2023. december 31.
- A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása – A nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslat elkészítése. A jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációja 2024. június 30-ig megtörténik.
- A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása – A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba lépése A mérföldkő a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának biztosításával, valamint a nyugdíjak megfelelőségét javító jogszabályok megalkotásával, azok elfogadásával és hatályba lépésével teljesül.
A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és a jogszabályok hatályba lépésével záruló jogalkotási folyamat 2025. március 31-ig fejeződik be.
Farkas András szerint az egyetlen olyan intézkedés, amelynek hosszú távon is biztosan kedvező a hatása, az a nyugdíjkorhatár emelése. Tekintettel arra, hogy a többi intézkedés kockázatcsökkentő hatását kiiktatja a Nők40 és a plusz juttatások sora, mindenekelőtt a 13. havi nyugdíj visszahozatala, a korhatár további emelésére irányuló nyomás erősödhet a következő másfél-két évtizedben.
