A forint időről időre jelentősen meggyengült az idén, az infláció negyedszázada nem látott mértékűre hízott szeptemberre, a mindennapi élethez szükséges holmik beszerzése egyre többet húz ki a pénztárcánkból. Ezek kapcsán biztosan sokaknak megfordult a fejében, milyen kár, hogy nem euróban kapják a fizetésüket. Annak jártunk utána, lehet-e egyáltalán Magyarországon devizában adni a fizetést az alkalmazottaknak, illetve mennyire jártunk volna jól, ha élhettünk volna ezzel a lehetőséggel.
A Munka Törvénykönyve alapvetően tiltja, ám lehet kivételt tenni
A Munka Törvénykönyve (MT) rögzíti, hogy Vagyis például euróban sem lehet. A szabály alól azonban vannak kivételek, így
- külföldi munkavégzés esetén,
- a Magyarországon foglalkoztatott külföldieknek,
- illetve a Magyarországon foglalkoztatott magyar, vezető állású munkavállalóknak
akár euróban is adható a fizetés. Továbbá, ha nem munkaviszonyról van szó, hanem vállalkozói vagy megbízási díjról, azt is kiköthetik a felek devizában.
A forint alapú bérezés szempontjából irreleváns, hogy a foglalkoztató esetlegesen külföldön bejegyzett cég-e, mivel ha a foglalkoztatás Magyarországon történik, akkor arra a munkajogviszonyra az MT szabályait kell alkalmazni. Még ha a felek másik állam jogát is kötnék ki a munkaszerződésben, akkor is alkalmazni kell a foglalkoztatás helyén lévő, eltérést nem engedő szabályokat – írta megkeresésünkre a Pozderka Ügyvédi Iroda munkajogi szakjogásza, Dr. Nagy Bence Gyula. És mivel ettől a szabálytól nem lehet eltérni, így a munkavállaló kérésére sem lehet például eurós fizetésre módosítani a munkaszerződést. Az érvénytelenséget pedig meg kell szüntetni, ami praktikusan azt jelenti, hogy a devizában meghatározott értéket a szerződéskötés, -módosítás időpillanatában érvényben lévő árfolyam alapján kell forintra korrigálni – tette hozzá.
Eurós bér helyett kompenzáció lehet a járható út
A Munka Törvénykönyve rendelkezése miatt az eurós bértárgyalás és bérmegállapodás igen nehezen oldható meg. A szakjogász szerint – bár ez teljesen életszerűtlen – lényegében minden nap az aktuális árfolyam alapján kellene szerződésmódosítást készíteni a kötelezően forintban megállapítandó munkabérről. Egyértelmű ugyanis a munkaügyi hatóság és bíróság álláspontja abban, hogy a béremelés is csak és kizárólag a felek közös megállapodásán alapulhat. Azaz a munkáltató egyoldalúan nem emelheti a munkabért, hanem a béremelésről is minden esetben írásbeli szerződésmódosítást kell készíteni. (Ez alól csak a minimálbér és bérminimum jogszabályi emelése kivétel – ezen bérek emelését egyoldalúan köteles megtenni a munkáltató.)
Nagy Bence Gyula hozzátette, amennyiben a munkáltató szeretné csökkenteni a munkavállalók inflációs és forintgyengülésből eredő terheit, úgy erre több – forintalapú – megoldása lehet. Megfelelően kidolgozott segélyezési vagy bónuszrendszerrel álláspontjuk szerint el lehet érni ugyanazt a célt, mint amit az eurós bérkifizetéssel kívánna elérni a munkáltató. De nyilván ennek kidolgozása és karbantartása bonyolultabb, mint egy eurós bérmegállapodás.
A dolgozóknak nem lenne ellenére
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, Székely Tamás szerint sem járható út az eurós fizetés Magyarországon, ha magyar beosztottakról van szó. Kivételt jelentenek egyes cégeknél a külföldről érkező dolgozók, vezetők. Persze nem is kevés helyen. De ez jelenleg a vágyálom kategóriája.
Másfelől közelítve a kérdést a szakszervezeti vezető megemlítette, a Magyarországon is működő külföldi cégeknek idén jelentős megtakarításuk van a magyar béreken a forint romlása miatt. Arra is kitért, hogy nagy számban vannak szlovák munkavállalók, akik Magyarországon dolgoznak, és forintban kapnak fizetést, miközben Szlovákiában euró van – nekik ez mostanában jelentős veszteséget okoz, annyira, hogy megkérdőjeleződik, van-e egyáltalán értelme átjönniük dolgozni.
Bő félhavi fizetést lehetett volna nyerni tíz hónap alatt
Bár a fentiek alapján valószínűleg ritka az eurós fizetés Magyarországon, megnéztük, mennyit lehetett volna vele nyerni eddig az idén. Nyilván azoknál a cégeknél kerülhet ez egyáltalán szóba, ahol van eurós bevétel. A dolgozóknak pedig rendelkezniük kell devizaszámlával, hogy arra kérjék az fizetés utalását. Viszont a boltban csak forintban tudni fizetni, hiába devizás a számlájuk, a bankkártyájuk. Persze könnyen lehet, hogy még a konverziós költség mellett is jól járhattak idén a romló forintárfolyam miatt. Ám, ha erősödik a forint, fordulhat a kocka.
Megnéztük egy egyszerűsített példán, mi történt volna, ha a dolgozó euróban kapná a bérét. Ha egy januárban euróban (360 forintos MNB-középárfolyamon) fixált fizetésből indulunk ki, és azt feltételezzük, hogy a dolgozó minden hónap tizedikén (ez a fizetések határideje) a legjobb árfolyamon átváltja a bérét (vételi árfolyamon), akkor számításaink szerint a tíz hónap alatt bő félhavi fizetést nyerhetett volna (azzal együtt, hogy a vételi árfolyam mindig az alacsonyabb). Minimálbérnél ez 78, bérminimumnál 98 ezer forint pluszt jelentett volna idén eddig. De februárban az erősödő forint miatt korrekciót kellett volna alkalmazni, hogy meglegyen az előírt legkisebb bér. Átlagkeresetnél 182 ezer forint jöhetett volna be pluszban, egy 2000 eurós fizetésnél pedig nagyjából 275 ezer forintnyi.
Persze, ha más napokon vált a dolgozó, illetve, ha nem az egész fizetését váltja euróra, másképp alakulnak a számok.
A forintnak nem tenne jót, ha tömegesen elterjednének az eurós fizetések
A Concorde vezető makrogazdasági elemzőjét, Jobbágy Sándort arról kérdeztük, vajon a forintra milyen hatással lenne, ha megengedetté válna, hogy a munkavállalók euróban kapják a fizetést. A gondolatkísérlet szintjén két fő esetet érdemes elkülöníteni szerinte.
- Ha a vállalati szektor kis, nem változó méretű része fizetne eurós bért – ez nem érintené a forint árfolyamát, nem lenne jelentős a makrohatása.
- Ha viszont a vállalati szektor meghatározó része választaná az eurós bérfizetést, az ebből adódó devizakereslet hatással lenne a forint árfolyamára.
Az egymásra rakodó negatív következményeket így vezette le:
- a megnövekedett devizakereslet (ha egyéb paraméterek változatlanságát feltételezzük) gyengítené a forint árfolyamát,
- ez olyan cégeket is ösztönözhetne az eurós bérfizetésre, amelyek eredetileg nem tervezték, ez pedig felerősítené a forint gyengülését és öngerjesztő folyamattá válhatna,
- ezzel a két lépéssel olyan helyzet állna elő, amelyben logikus lenne, hogy az eurós bért fizető cégek a belföldön értékesített áruik és szolgáltatásaik árát is euróban határozzák meg,
- így elterjedne az eurós vagy euróhoz indexált árrendszer, és ez már valóban a forint háttérbe szorulásához vezetne, gyorsan elterjedne az euróra áttérés a megtakarításokban és a hitelezésben is (hiszen azt jelenleg is engedi a törvény, hogy akinek devizában van jövedelme, az kaphat devizahitelt).
Ez csak egy egyszerű vázlata a potenciálisan beinduló folyamatoknak, de már ezekből is következik, hogy nem kell számítani egy, az eurós bérfizetést általánosan megengedő szabályváltozásra, hiszen nem cél az euró „spontán” bevezetése, az euroizáció felgyorsítása. Egy ilyen folyamat egyebek mellett ellehetetlenítené a hazai monetáris politikát, hiszen egyre kisebb hatást tudna elérni a magyar jegybank a forintkamatok változtatásával vagy a forintlikviditás menedzselésével – tette hozzá Jobbágy Sándor.
