Július közepén jelent meg cikkünk azzal a címmel, hogy Öt éve nem éreztük ilyen rossznak az ország gazdasági helyzetét, de máris elavult: az Ipsos nemrégiben kiadott kutatása szerint ugyanis 2022 augusztusában mindössze 16 százalék volt azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint jó vagy valamennyire jó állapotban van az ország gazdasága. Összehasonlításképpen: 2016 májusa óta nem mértek ilyen alacsony arányt, a publikációban található ábra pedig érzékletesen mutatja be a júliusi 20 százalékról 16 százalékra történt esést.
Ahogy az előző hónapban, most is vagy kéttucatnyi országban tették fel ugyanazokat a kérdéseket például arról, hogy érzésük szerint milyen irányba haladnak a dolgok a hazájukban. Ugyan összességében nem változott a helyzet (65 százalék rossz, 35 százalék jó), az egyes országokban történtek mozgások. Magyarországon júliusban 77 százalék mondta azt, hogy rossz irányba megy az ország, augusztusban viszont már 81 százalék. Ezzel szemben Szaúd-Arábiában 10-ről 8 százalékra csökkent a pesszimisták aránya, így közelítenek a 100 százalékos – mért – elégedettséghez.
A válaszadókat megkérték arra is, hogy írják le hazájuk gazdasági állapotát. Itt is Szaúd-Arábiából jelentették a legjobb helyzetet, Magyarország esetében pedig csökkent az optimisták aránya: a júliusi 80 százalékról 84 százalékra nőtt azok száma, akik szerint rossz állapotban van a magyar gazdaság. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb romlást Svédországban, Dél-Afrikában és Lengyelországban mérték, a legnagyobb javulást pedig Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában. A svédek 47 százaléka ítélte jónak a gazdasági helyzetet, és bár ez Magyarország esetében jó eredmény lenne, saját magához viszonyítva a skandináv ország legrosszabbja.
A világot leginkább aggasztó probléma továbbra is az infláció, az intenzitása pedig egyre növekszik. Míg nyár közepén a magyarok 47 százaléka tekintette ezt problémának, egy hónappal később már 52 százalék – igaz, még ez is elmarad Argentína 65 százalékos arányától. A második helyen ugyanakkor történt egy csere: míg júliusban a korrupció 45 százalékot kapott, a szegénység pedig 44-et, augusztusban már ez utóbbi volt a második helyen 47 százalékkal. Négy százalékponttal emelkedett a munkanélküliség miatti aggodalom is, ugyanakkor a bűnözéstől nem igazán félünk.
