A kormány azzal számolt, hogy a gazdaság az idén 4,7 százalékkal nő, 2023-ban pedig további 4,1 százalékos bővülés jöhet. Az idén az első félévben még 7,3 százalékkal nőtt a gazdaság, ám a harmadik és a negyedik negyedévben az MNB becslése szerint már 0,4 százalékra lassul, a jövőre várt 4,1 százalékkal szemben jó, ha 1 százalékkal nő a gazdaság. Ha csak a bevételi oldalt nézzük is, több száz vagy akár ezer milliárdos inflációs bevétele lesz jövőre az államnak, amelyhez a kormány nem is nyúlhatna – olvasható a lapban.
Az infláció terven felüli, durva elszállása igazán a kiadási oldalon végez pusztítást, ugyanis azt öt százalékos inflációval tervezték. Mint az a Népszava számításaiból kiderül, 13 százalékos inflációval számolva, 2022-es kiadási tervhez képest ráértékén 13,5 százalékos kiadáscsökkenést szenved el a rendvédelem, de az oktatásé és az egészségügyé is kevesebbet ér a tervezett összegeknél.
Az egészségügyre az elfogadott költségvetési törvény 2669 milliárd forintot szán – ami csak négy százalékos növekedést jelent -, vagyis már két hónappal ezelőtt is azzal számolt a kormány, hogy a gyógyításra, megelőzésre szánt kiadások csökkennek. Az oktatásra szánt közel 2400 milliárd forint még kilenc százalékos nominális növekedést jelent, ez az öt százalékos inflációval még négy százalékos reálértéknövekedést jelentett volna – de 13 százalékos drágulás mellett ez már négy százalékos reálértékcsökkenés jelent az oktatási kiadásokban.
Ugyanakkor látható, hogy vannak olyan területek, amelyekre jövőre így is lényegesen több pénz jut mint az idén: a honvédelmi kiadások 1375 milliárd forintra emelkednek, ez nominális 51 százalékos növekedés, amely még 13 százalékos infláció mellett is 38 százalékos reálértéknövekedést jelent. Szintén jelentősen emelkednek a szociális kiadások, ám a részletekből kiderül, hogy ez szinte kizárólag az energiatámogatásoknak köszönhető, ezek nélkül szociális kiadások reálértéke is csökken. A költségvetési tervekből kiderül, hogy nyugdíjkiadásokra jövőre közel 4900 milliárdot szán a költségvetés, ami még 13 százalékos inflációval számolva is szerény reál-értéknövekedést jelent.
