Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke, Németh László lapunk megkeresésére azt mondta, a hétfőn benyújtott és kedden végszavazásra váró katatervezettel kapcsolatban, hogy nagyon sok baja van vele. Egyetlen pozitív dolgot tudott csak mondani, hogy akikre kitalálták a katát, azon kisvállalkozások egy része mégis bent maradhat. Meg hogy egyedül a taxisok számlázhatnak majd nem magánszemélyeknek is. Ami persze a többi szakmának, vállalkozónak nem vigasz, akiknek szintén voltak eddig nem csak magánszemély, hanem céges, illetve önkormányzati, intézményi, vállalkozói megrendelői is.
A változtatás lényege, hogy csak főállásban, egyéni vállalkozóként lehet majd katázni, kizárólag magánszemélyeknek lehet majd számlázni (kivétel a taxisok), megszűnik a mellékállású katázás. Ezek miatt, mint írtuk, rengetegen kiesnek a katázásból.
Változás még, hogy egységesen 50 ezer forint lesz a kataadó ahelyett, hogy emelnék, minimálbérkövetővé tennék, és ezzel együtt emelnék a jelenlegi, 108 ezer forintos tb-biztosítási alapot is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.
Mi lesz a vállalkozókkal és a megrendelőikkel?
Példákkal, egyelőre megválaszolatlan kérdésekkel érzékeltette, mi a gond azzal, hogy (a taxisok kivételével) csak magánszemélyeknek számlázhatnak a jövőben a katázók. Hogyan fogja a kistelepülésen működő pékség ezután megjavíttatni az autóját a katás autószerelőjével, aki eddig mindig megoldotta, hogy miután végeztek a kiszállítással, bevihessék hozzá az autót, és elvégezhessék rajta a szükséges munkákat? Hiszen a katás autószerelő nem fogja tudni bevállalni a pékség autójának javítását, mert másik vállalkozásnak nem adhat számlát szeptembertől.
A katás kulcsmásoló meg ki fogja írni szeptembertől, hogy mivel nem adhat számlát nem magánszemélynek, ezért nem szolgál ki például szállodákat, irodaházakat, önkormányzatokat, stb. mert nem adhat nekik számlát? Közülük sokan dolgoztak másodállásban – ők meg teljesen kiesnek a katázás alól.
És mi lesz azzal a cipésszel, aki egy faluban vagy kisvárosban már nem tudott annyit keresni, hogy megéljen a cipőjavításból, elment dolgozni valahova, de azért esténként még odaült a stokihoz, felvette a cipészmellényét, és megcsinálta azoknak a lábbelijeit, akik erre igényt tartottak? Másodállásban ő sem dolgozhat tovább katásként, valószínűleg abbahagyja. A lakosság pedig hiába akarja majd megjavíttatni az elhasználódott cipőit. Pedig a még megmaradt cipészeket számos helyen nagy becsben tartják, tud olyan 30 ezres várost, ahol amikor arról volt szó, hogy bezárhat az egyetlen cipész, még gyűjtést is rendeztek volna, csak maradjon meg.
Felvetette még, mi lesz az építőiparban, ha nem lehet majd a katás boltból venni két szerszámnyelet, ha az van a legközelebb, és gyorsan kell, mert eltörött? A kisboltos nem fog megélni, az építőiparos meg mehet messzebb szerszámnyélért. Megemlítette ő is a szépségipari vállalkozókat (fodrászokat, sminkeseket), akik közül nem kevesen dolgoznak be filmeseknek, színházaknak – a tevékenységük ezen lába nekik is ki fog esni, vagy kénytelenek másfajta adózásra váltani.
Ezt már eljátszottuk egyszer a kata bevezetése előtt. Hiszen volt, amikor felvetődött, hogy katás számlát nem fogadhatnak be vállalkozások. De aztán a finomhangolás során ez mégis lehetővé vált. Miért térünk vissza ehhez az ötlethez? Vagy ennyire meg akarják szüntetni a katát?
A katások nyolcvan százaléka eshet ki
Véleménye szerint és átmegy átalányadózásba, esetleg más adózási formába, ha egyáltalán továbbra is akar majd vállalkozni.
Visszatérve az építőipari vállalkozásokhoz – jó részük kiesik a katázásból, hiszen a zömük nemcsak magánszemélyeknek dolgozik, hanem önkormányzatoknak, intézményeknek, másik cégnek alvállalkozóként, stb. Ennek pedig lőttek a katában. Biztosak vagyunk benne, hogy ezt akarjuk? Biztos, hogy a kamara ezt akarta, amikor azt javasolta, hogy a visszaéléseket (a bújtatott foglalkoztatást) kiküszöböljék? – sorolta. Parragh László nyilatkozata szerint aligha.
Nem lesz könnyű az átállás
Rossznak tartja azt is, hogy évközi lesz a változtatás, holott arról volt szó, hogy csak januártól élne. Mint fogalmazott, a kizárással érintett katás vállalkozásoknak most a nyár közepén, szinte azonnal kell megváltoztatniuk mindent, hogy szeptembertől tovább tudjanak dolgozni. Borítékolta, hogy nem fogják tudni könyvelő nélkül megoldani a váltást a kisvállalkozók, valamint hogy az idős vállalkozók nem fognak már belemenni egy ilyen változtatásba, inkább abbahagyják a tevékenységüket.
Borítékolta azt is, hogy bizonyára lesznek olyan vállalkozók, akik hivatalosan abbahagyják a tevékenységüket, de maszekolnak majd kicsit a lakosságnak, aztán nem adnak számlát. Úgy véli, újra megszaporodhatnak a hasonló, adóelkerülő megoldások. De biztos, hogy ezt akarjuk? – kérdezte ismét.
Az IPOSZ elnöke kérdésünkre azt mondta, voltak egyeztetésen a munkaadói oldallal, de arra számított, hogy ennek lesz még folytatása, hogy esetleg véleményezésre átadják az érdekképviseleteknek a tervezetet, de ez sem történt meg. Kiemelte, érdekképviseletként aggódtak a katásokért, a nyugdíjukért, ezért is javasolták az egyeztetéseken, hogy emeljenek a kataadón, hogy minimálbér-követő legyen, és ezzel párhuzamosan emelkedjen a társadalombiztosítási alap is, valamint a nyugdíjszámításnál a szolgálati idő is egy az egyben számítson. Ezt nem sikerült megoldani azzal, hogy az adó fixen 50 ezer forint lesz, és a társadalombiztosítási alap pedig marad a jelenlegi 108 ezer forint, ami alig több, mint a jelenlegi minimálbér fele. És eltörlik a magasabb adófizetés, a havi 75 ezer forint lehetőségét is.
Nem abba az irányba mentünk, amit a vállalkozások és az érdekképviseletek vártak
– jegyezte meg.
Az árbevételi határ 18 millió forintra emelésével kapcsolatban megismételte, amit lapunknak már korábban is mondott, vagyis hogy azt feleslegesnek tartják. Hiszen, aki csak a lakosságnak szolgáltat, annak szerinte nem fogja meghaladni az éves számlázása a 12 millió forintot.
Biztosan sokan visszaéltek a katázással, de ezzel a változtatással túllőttek a célon
– összegezte véleményét.
